Házi Tájékoztató, 1943. december/1

1943-12-01 [1987]

3- Pu/Ai 7 /Rsmán lapok az egyesülésről. Folyt./ Az aki mások, segitségét várja és mindig a határok felé tekintget és nem hisz saját erejebenj az nen hisz * nemzetében sem. A tegnapi Romániát hem i.\gyen kaptak, az nehéz küzdelem eredménye*" Ugyanúgy lesz ez a holnapi Romániával is. Nagy eredményeket nem kehet könnyen elérni. Erdély és az összes román ifjúság csak egy Rcnániát ismer, amelynek képét lelkesen hordja As ezért a Romániáért kell, hogy harcoljon és áldozatot hozzon a román ifjúság. A íimpul /£/ első oldalán vastag vörös vr>naiakk&iszövegbe benyomva Nagy-Románia határvonalait közli, anélkül hogy feltüntet né a városokat, folyókat. Vezércikkében azt írja, hogy a nemzet Isikéből az ezeréves rabság sem tudta kiölni a nemzeti erzéet. Ez az eréVnemzeti érzés val*citetta me•: hosszú és vóres küzdelmek árán 1918-ban az egyesülést. Bár ige&í " jvolt az ellenállás. Bnnek az / . sikerült mégis elérni m nugy _ *a ZZ *vig Hbirtokolt területet részben sikerült meeesonkitania, A most dulo háborúban Románia hősiesen védte és védi igazságos határait. A rómaiság mindig szomjazta az igazságot és jogos* határok között ^elterülő hazát akar magának. Minden románban el uz a szent meggyőződés./ hogy olyan határokkal biró országban kell éljen, mint amilyea határai voltak az országnak 22 évvel ezelőtt, Bzto volt a meggyőződése az elődöknek és ez a meggyőződés- a mai nemzedéknek eros /& /ellenállásaik A Bukareeter i'agblatt december i-i számában Antcnesctt tábornagy és Antonesou helyettes miniszterelnök cikkeit közli. Külön íikKöen nem foglal kőzik az egyesülés évfordulójával. L Capitalia /3/ azt"írja.hogy 1918. december 1-én kiemelkedtek sirjaikból a román vértanuk, hogy meghallgassák azt az igazságot, amelyért raegkinezták, megbeostelenitettÓK ós megölték okít, I román néf bisz az örök igazságban, hegy előVfe " utóbb az bekövetkezik. A Viatza /2/ is leközli Nagyrománia térképétm dt a " Timpullal ellentétben föltűnteti az erdélyi városokat is. A térképen vastag vörös betűkkel a kivetkező szöveg áll: "Gyulafehérvár' narancs és törvény.''Terjedelmes vezércikkében ismerteti 0 lap Erdélyt áé a románok törtenetét és megemliti, hogy lerdiiáad magyar" király a román származású Oláh Miklóshoz 1548-ban intézett levelében elismerte, hogy a románok a régi románok egyenes leszármazottjai és Hunyadi János és Mátyás király román eredetűek, Elismerte továbbá a román faj kiváló tulajdcns&gait. de ezek gem fékezték/ meg a magyarokat elnyomó politikájukban. A túlságosan szapora románoktol feltek a magyarok, amint azt Apafy fejedelem .nyiltan meg is mondta ós megtiltotta, hogy magyarok románoknak'földet adjanak el. Számos idegen utasé, aki kordély földjón jártat, leirta a románok szenvedését, akiknek örömet osas Vitéz Mihály tette szerzett, aki elfoglalta Erdélyt, do őt 1601-bt-n gyáván meggyilkolták. 0 /Folytatása köv,/ Vp ^ 5