Házi Tájékoztató, 1943. október/2

1943-10-17 [1984]

Törökország helyzete és a moszkvai éVtefcezieV Za -o- Ke/le 5 Me Isztanbul, október 14. /Magyar Távirati Iroda/ Törökország feszült várakozással tekint a moszkvai értekezlet rt

lé, anrt mindink'bb nyilvánvaló/hogyha török külpolitika ^lAkulása szoros összefüggésben van az angol-szovjet viszony ieilodeeévl, Amikor a török fővárosban azt hangoztatják, hogy ez év végéig a háború sorsinak, irányában döntő elhatározások lesznek, feltétlenül arra is kell gondolni.'hegy Törökország is döntések elé kerülhet. Nem vitás, hogy Törökország minden igyekezetével azon van. hogy fenntartsa eddigi semlegességi politikáját ós kivül akar maradni a háborún, feltehető azonban, hogy a nemzetközi politikai és háborús helyzet oÍvmódon is alakulhat, hogy a török nemzeti célok szolgalata szükségessé teheti a mostani álláspont revideálását, mert természetes, hogy egy ország politikájában a semlegesség n<n cél, hanem csak eszköz es a török érdekek szabják'meg. hogy milyen legyen a török, köztársaság külpolitikai magatartása, /török politika irányitói a torok nemzeti érdekek legjobb szolgalatát kívánták elérni az ország semlegességének megérzésével, ami szerencsésen megegyezett a Közel-Kelet érdekeivel r.indkót hadviselő fél tetsz'sével is találkozott, 1 törökök számára na nyilvánvalóan Moszkvának a jövő Eurónára vonatkozó tervei jelentik a legfőbb kérdést, Inonü elnök a köztársasági néppárt nyári kongresszusán elmondott beszédebon előrelátóan hangoztatta, hogy'"olyan időket élünk, amikor mindaddig, amíg a fegyverek zaja íl nem ul.-sőt, azon tulmanőleg is. egyetlen ország sem érezheti magát biztonságban, Állandó éberséggel kell tehát figyelni a n~i.izotközi helyzet alakulását és az ország szellemi és anyagi erőinek legnagyobb mértékű összpontosítására van szükség, hogy mindenkor megvédhessük a török érdekeket." . M

. Az angoi-amorikai sajtóban az orosz tervekről nemr> iben megjelP.it találgatások, valamint a "Háború és munkásosztály" cinü folyóira* cikkei, amelyek részben a-török semlegességet bi— r'lták, részben •••pedig az angol-amerikai-szovjet nézeteltérésekre vetettek ólat fényL érthető nyugtalanságot keltettek Törökországban és ez kifejezésre'jutott a sajtéban is, amely részletesen elemezte ezeké fi a jelenségeket, innál érdekesebb nőst, hogy a moszkvai'értekezlet előestéién a török sajté hangja egy osapásra megváltozott, A torok lapok az eddigi borúlátást és nyugtalanságot eláruló eszmefuttatások helyett derülátó reménykedést igyekeznek mutatni a moszkvai értekezlet várhaté eredményei tekintetében, Tárgyilagosan megállapítható, hogy a török sajtó már régóta csökném teljes egészébon angolbarát beállítottságú volt, mert a lapok meggyőződése szerint ez a politika szolgálja legjobban az ország érdekelti Ez a beállítottság most még jobban kihangsúlyozódik. Sztálin belcsesérének méltatása mellett az angolszászok, győzolnébe v-tett hit a török sajtó ve zé motívuma. Végeredményben mindazt, amit a török sajté ma ír és a jövőbon irni fog, az orosz kérdő s szemszögéből nézve kell értékelni. így természetes, hogyha torok sajtó a legnagyobb óvatosság és'bizalom hangoztatásával közli és kommentalia a szovjettel kapcsolatos birokét, ugyanakkor pedig lelkesedéssel kíséri az angolszászok háborús erőfeszitőseit, teljes bizakodással ir kirijrithatétlen eroterrás sióról és h^lyeaíésael Veszi tudomásul háború ut^ní t?rv-ikoi. , * . ••«?,#.• " *< «** A török vezetek felfogása wmv rint a r.ai n mzetközi h- Ív/étben ilyen ullásfoglajáaj U^lt Torokor4UJáÍtötik* ' • ' ^' 1 ORSZÁGOS i PV£I TAC