Házi Tájékoztató, 1943. szeptember/2

1943-09-18 [1982]

Ardealul:. "A románnak nincs két arca". G My/Mh7 He Bukarest, yzeptember 18. /Magyar Távirati Irodai/ A2 Ardealul szeptember 18,-i száma a ljálátlanságról közöl ' vezércikket, Igen sokszor megtörtént már - írja a cikkíró - hogy az, akit segítettek, a jótéteményt hamar elfeledtette es támogató iának hátat fordított, kővel dobvb azt, aki kenyeret adott. Ezek hasonlók a kehien melengetett viperához, amely méreggel telt fogait jótevőj e húsába vágja bele* Az ilyenek most máshol keresnek barátokat, akik a lövőben lehetnek számukra hasznosak. Számos ilyen embert és népet lehet ma körülöttünk látni. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy amikor ahaza érdekeiről van szó, nem szabad válogatni az eszközökben. Az őserdők éhes farkasától vagy a sarkon ugató kutyától hálát nem lehet várni. A román nem Ályen. Nincs két aroa ós nem játszik egyensúlyt, hogy egyszerre két nyeregben ülhessen, A román nagyon iól tudja, hogy ki az ő igazi testvére, ki a jóakarója, ki az ellensége es van bátorsága ezt mindig meg is mondani, h román nem harap bele abba ak kézbe, amelyet-tegnap még csókolgatott, de lelkét sem adja oda azoknak, akik afra érdemtelennek bizonyulnak. Egy másik cikkében az Ardealul adakozásra szólít fel minden jó románt, hogy ak brassói Genk-tetőn minél hamarabb f<\L lehessen állítani azt a keresztet, amely a román örökkévalóságot lesz ott hivatva állandóan hirdetni, az a kereszt fogja Szótkürtolni a román igazságot, és ezen a kereszten át fog tömörülni az egész erdélyi románság. Egy másik ólkkébm máramarosi statisztikát közöl a lap* ^szerint 1910-ben Máramarosban jsx 100.624 görögkatolikus, 1388 görögkeleti* 14.349 római katolikus, 6176 református, 34.579 zsidó és 604 " másvallásu volt. 1830-ban Máramarosban a nemzetiségi megoszlás a következő volt; Román 97.055, német 4734, ruthén 19.864, magyar 9880 és zsidó 37.430. A földkerekségen sehol sem volt oly sok forradalom, nint Erdélyben - irja a Curentul. 0 My/Mn7 1<L B u k a r r\,s t, szeptember 18. /lí agyar Távirati Iroda/ v A Curentul szent ©.bor 19.-i számában nosca Malin sajnálja, hogy nem irták még meg az erdélyi románok jobbágyságának történelműt,amely felölelné a hegyeken tuli összes társadalmi proolónak&t is. Sddély földje - folytatja - mmdíg a keserű könnyek országa volt. A földkerekségén sehol sem volt oly sok forradalom, az elnyomott tömegek seholsem keltek fel oly sokszor,mint Erdélyben a románok,