Házi Tájékoztató, 1943. szeptember/2

1943-09-16 [1982]

Saadak török képviseli válasza a törfck semlegesség tevében OPV . M/i* * i , szovjet cikk támadására, * , / Za -o- Bl/Ji 5* Ankara, szeptember 15. /Magyar Távirati Iroda/ LA l török kormány íolfogáaLx kitűnőén ismerő Szádak kepvisolő ÓE főszerkesztő az Akszam ha&ábiain ig : *n nagy feltűnést keltő vezércikkben foglalkozik a "Háború ea Munkásosztály" ciiüü szovjet folyóiratban Töibkorazág külpolitikája ellen intéseit tá­madással, Szadfk mindene lőtt ismerteti a szovjrt folyóirat "Xinek használ Törökország semlegessége" cimü cikkét és rámutat ar­ra, hogy e ezovjet cikk szerint, amikor Törökország aláirta szövet­ségi szerződését Preoeiaorszaggal és Angliával, nem volt aenlegeíi, hanem ideiglenesen a háborún kivUl álló; csak S'sőbb csúszott & tel­jes semiogessóg útjára ís négy nappal a németeknek Oroszország ellen ínt-ízett támadása előtt barátsági ós megnemtámadási szerződést kö­tött Németországgal. 2 2 s szerződés fedez te* Nématország balkáni fczár* nyát és e szerződés folytán a török politika igen ellentmondó hely­zetbe került. . t , A szovjet cikk eiután Papén merénylőjének peré­vel kapcsolatban heves támadást intéz a török igazságszolgáltatás és ai/orfó eajte ellen, majd igy folytatja:Bizonyos törökök német* bprá-, tevékenysége kevésbé fontos, mint BU, hogy a török külpoliti­ka ifi. a németdknok kedvező útra lépett ás n«m titkolt szimpátiát mutatott Niwitorazág irányában. A török semlegességi politika tehát tametorsaág javára aiolgáit, sőt .*z a semlegesség hajtotta Nómotore szagot a Szovjetunió elleni háborújába. Be Inkám felhagyna a né­metek elöüTöt szolgáló semlegességével, N-iaetoi-ázág kikerttlholat­ién katasztrófáját siettetne? . . . A szovjet lap cikke befőjezósóben hangoztatja. ho&< a a?07]et közvélemény feszült fistfölstiaol kiaíri Törökország loXenlegi külpolitikáját is vizsgálja^n:v * senyéket, hoey mogál­lapitaa kapcsolatait ezzel a politikával. Szádak főszerkesztő á saovjet támadásra adott válaszában hangsúlyozza, hogy a törökök kit okból is ő*sintén. hát­só gondolat nélkül vizsgálhstiák a ezovjst-török viszonyt, üilőször JJ Törökország s Szovjettel kotíit barátsági szerződését husz éven 2t mindig lojálisán oegtártotta és ezután 3em tesz soha olyan gesz­tust, sxmy veszélyes vagy áriiloes kenetne Oroezcraág szempontjá­ból, A törököknek tehát eecni szükségük , ^. T .. t . sinos arra, hogy ^hozzanak nyiltan tárgyalni bármely kérdést, vagy hogy külpoliti­kájukat különböző koacentárok Ví.gy értelezések nögé rejtsífe.Má­sodszor pedig a török semlegesség kitérő nélküli egyéne* utat jo­i°i ű?eg* nincs rajté semmi rejtett dolog és nem ártalmas senki számára* ., B semlegesség egyébkent kivivta az <jgész vi­lág esodálatát - talán Oroszország kivitelével. Törökországnak Franciaországgal és Angliával kötött szerződése nem erdekezárnitáe­• \é . i. ' s keletkezett nenzeti határain ki'-'ül fekvő oélok megvalósítása érdekben, hanem attől a gond-Lói vezettetve, hogy aegvídiük országunkat minák~ - a Földközi-tenger felől is jövő lA - veszély ellen. ^ r .,,....'« r^iJb.^ K

Next

/
Thumbnails
Contents