Házi Tájékoztató, 1942. február

1942-02-11 [1956]

¥ ó Szi/Szi/Wn 4 Me Ungvár, február 11. Néhány héttel ezelőtt a munkácsi öslakó cimü hetilap irt először arról, hogy bai van az ősi magyar város, Munkács magyar jellegével. Munkács és a többi magyar peremvárosok magyar társadalmi életének . valamint kulturális munkája szétesésének problémájával azóta több vidéki és fővárosi lap is foglalkozott. Országos visszahangja támadt az Cslakó által felvetett kérdésnek, amellyel kapcsolatban az öslakó legújabb száma "Budapest nem válaszol "cimü cikkben újból foglalkozik. - A mai budapesti lapokban mindenki és'minden benne van - irja az Öslakó-. csak mi nem, a vidék, a peremvárosok.'amelyeknek nemcsak a megnehezedett mindennapi élettel kell megküzdeniük, hanem harcot kell álla ni ok veszélyeztetett magyar jellegükért. Ezt ' haroot Budapest társadalma és sajtóje nélkül bajos megnyerni. - Nagy baj, amely könnyen végzetessé is válhat, hogy a vidéknek nincs neg a szorosabb és melegebb összeköttetése Budapesttel. Nekünk minden gondolatunk Pest, amely viszont a mi munkánkra, hősi erőfeszitőseinkre nem figyel fele Munkács panaszának másik oka az, hogy Magyarországon igazán érvényesülni csak Budapesten lehet* - Igaza van Szvatkó Pálnak- irja végül a lap-, hogy Munkács alapos panaszára és sérelmére csak akkor kaphat orvoslást, naggyá ós teljesen magyarrá csak akkor lehet, ha előbb addig kopogtat Budapest ajtaján ós szívón, aaig az negnyilik előtte. A Beregszászon megjelenő Tiszaháti Magyar Gazda ^ szintén foglalkozik a végvári magyarság sorsával. "Beregszászi visszhang"' cimü cikkében rámutat arra, hogy a magyar-rutén nyelvhatáron fekvő végvárak magyarságának sürgősen fel kell ébredni eddigi álmai .bál. - Beregszászt is elérte a magyar vidéki városok sorsa - irja többek között a lap. Manapság ugy ahogy csak a legnagyobb nehézségek árán lehet fenntartani a magyar társadalmi és szellemi életet. A helyzet az, hogy semmit sem okultunk a szomorú magyar bukásból, a trianoni tragédiából. Csak nagy dolgokért tudunk lelkesedni, de irtózunk az apró mindennapi áldozatoktól* -Hiányzik belőlünk & közösségi érzés - fejezi be a Tiszaháti Magyar Gazda, amelynek negvalósulá3a útjában elsősorban-a "zsid^ szellem túlságos érvényesülése" áll még ma is. Végül rámutat arra, hogy a magyar szellemi és társadalmi élet hivatásos vezetőinek egyetlen magyar vidéki városban sem szabad elcsüggedniük. Tovább kell kongatni a harangokat, mig fel nem ébred minden magyar testvérünkben a magyar öntudat parancsoló szaval /MTI/