Házi Tájékoztató, 1941. szeptember

1941-09-01 [1951]

£f Af/Jffa JK> / Eoosevelt-beszéd I. folytatása./ Tudják, hogy az amerikai termelés Üteme a mult évben hatalmasan előrelendült 5» hogy ennek az iparnak a termékeit naponta fokoz éu 6 menny is égben szállítják azosra a harcterekre, ahol a hitlerismus el*en küzdenek. De ellenségeink tudják azt is, hogy az amerikai erőfeszítés még nem elégséges és ha termelésünk egész Ütemét i meg nem gyorsítjuk s a harcterek fele vezető útjukon az iparcikkeket nem védjük meg még jobban, felbátorodnak és támad süket tovább terjesztik régi és uj területekre, ünnepélyesen figyelmeztetem azokat, aki", azt hiszik, hogy Hitlert ostromzár ala vették és megállították, hogy nagyon veszélyes hiedelemén vannak. Ariikor valameáv háborúban az ellenség ugy látszik, hogy lassabban hala elóre, mint az előző évben, éppen akkor -van a pillanat, amikor két- * szeres erővel keV reá lesújtani, még tcbb eréllyel kell hozzálátni ahhoz a feladathoz, :ogy legyőzzék^ Éppen ez az a pillanat, amikor egyszersmindenkorra véget kell vetni a világ meghódítása vész ilyenek és igy véget vetni egyben minden olyan beszédnek^ vagy" gondolatnak, hogy bárminő béke lehetséges a megtestesült gonosszal kötött kiegyezés alapján. Tudjuk, hogy a szabad munka rendszere a tulajdonképpeni alapja a működni képes demokráciának. Tudjuk, hoey a. tengply-diktatorsk egyik legelső cselekedete az volt, hogy eltöröltek minién elv et" és • ' .. amelyet a munkásosztály eladdig meg tudott teremteni a maga /él

etszin

vonalat/ fennmaradása és el. bbrejutása érdekében. A diktátoroknak e rend szer eben tiltott bölcselet a szakszervezeti eszmekör, mert a szakszervezeti mozgalom teljes felszabadulást követel az elnyomás alól • A szakszervezeti mozgalom arra törekszik, hogy minden munkás méltóságának megfelelő ás a: neki kijáró helyet foglalhassa el. Az Egyesült Államokban a munkásosztálynak - mint a nemzeti élet interdependens egységének - a helyzete nem vélot

#

I©ül alakult ki. -Íz az egészséges, működő demokrácia fejlődési folyamaténak eredménye* Hitler nem iry dolgozik* wem is fog így dolgozni, mert nem is tud. Amiként megtagad az egv éntől minden jogot, éppúgy meg kell:, tagadnia minden jogot a munkásosztály, a Kereskedelmi \allalatoK, a tudományos élet ás az egyházi közösségek minden csoportosulásától* Amilyen kérlelhetetlenül üldözte a: vallást, éppen olyan kérlelhetetlenül • eltörölte a szakszervezetekét, egyetlen amerikai csoportosulás sen ébredt világosabban tudatára annak, hogy mit jel ont a náci uralom, mint éppen a munkásosztály. Ez az osztály világosán tudatára ébredt annak, hogy mit jelent a náci uralom élete, szabadsága és to.gjc.inak élete szempontjából. A nácizmus leverése egyik osztálynak sem oty an nagy erdeke, mirt a munkásosztálynak. E^yik osztálynak sem fűződik olyan nagy éraeke az alapvető szabadságok megóvásához és a demokráciának az egész világon való fennmaradásához mint éppen a munkásosztálynak. Már eddig is sokat elvégeztünk, de parancsold szükséglet, hogy ennél végtelenül többet is tegyünk. Annak a megpróbáltatásnak a tartamát; amely na az emberiségnek most at kell lábolnia, nem csekély mértékben az dönti'el. hogy mekkora szándékbeli és . álúozatbeli egységgel vesszük ki részünket együttesen a szabadság fegyvereinek gyártásából. Az előttünk álló nagy feladatban nem szabad haboznunk, nem szabad teketóriáznunk. Az amerikai szabadság védelmének lel

1 fölötte állania minden más célnak ás minden magánérdeknek. Fenyegető és veszedelmes feladat van válla:.inkon. Hitler r- szabadította erre a földre a tébolyult erőszak erőit. Teljesen ki kell vennünk részünkéi legyőzéséjből, mert rászabadíthatják ezeket az erőket az Bgyesült Államokra is, mialatt éppen országunk igazságos érdekeit védelmezzük. Hosczu és rögös lenét az a feladat, hogy Hitlert legyőzzük. A megbékélés egyes hív i és a nácikkal rokonszenvezók* azt állit iák, hogy ez lehetetlen. 3ot, azt követelik tőlem, ho^y kezdjek tárgyalásokat Hitlerrel, kolduljak morzsákat diadalmi asztaláról. /Folyt, köv./