Házi Tájékoztató, 1941. július

1941-07-03 [1949]

o- JT/JT/V űg ü fi g v 1 r,juXius A szlovákiai zempléni, sá rosi, abauji ás szepesi ruszinsáp ^agyarorszásoa éiő Képviselői küldöttségileg i tr^sték fd ít^zma íídnlós kormányzói Biztost és memoranoumot nyújtottad át nc£i« üz emlékiratban a °zlovaúiábaa ÓI6 tJözel 200,000 ruszin nevében arra kértéit a kormányzói oiztost, Logy tolmáo-ol ja a magyar kormány előtt a 'ZÍová^isi ruszin'náp fájdalmas panaszait és azt a verését, hogy a mag?ar kormány tegyen meg min ent a mag»ar hazához való miulobbi visszatéréséhez ér ekében. Az emlékirat a továbbiakban ráoutr.t arra, hogyan csinált az 1930-as szlovén statisztika a zempléni, sárosi, abauji es szepesi 213.000 görögktlotiből 95.000 ruszint, holott ezen a vidéken a görögkatholitusság és ruszinság szinte elválaszthatatlan. A szlovákiai ruczinság kíméletlen és rossz uánásmódhan részesül - mondja a továbbiakban az emlékirat - mert a szlovák közigazgatásnak felsőrendű feladata a ruszin nép teljes és végleges megsemmisitesc, Óriási sérelemként hoztáii fel azt az értesülést, amoiy sze. int a sz< ptemborbon k*z£őű6 iskolai évben a szlovákiai ruazinság ruszin tannyelvű iskoláit már nem nyitják meg. Az vmlékirst arra kéri a kormányzói biztoson keresztül a magyar kormányt,hogy öémdországgal és Olaszországgal egyetértésben állíts ák vissza a Kárpátok déli luitőin élő rustin nép kulturális, gazdasági és politikai .egyséeét, cs?tolják vissza Szent István birodalmához a Poprádig terjedő rusz mlakta magyar földit, aaciynek lakéi lélekben mo

5

? t is egynek érzik magukat Magyarország népeivel,/MTI./ T Sz/3z/L fíe kőszív a,július 3. /Szovjetorosz Távirati írod?./ Borzalma-, min. n trmbed szivet és leltet mélyen megrendítő jdentésea szivárognak át azokról a részeiről, amelv^ket ellenségeink megszálltat.. Az átmenekült-k elmoné'jáú, hogy a német csapatok valóságul mint .pstkán y oka t irtják ki azokat a férfiját és asszonvokat, akik magukat szovjeteknél vallották. Most ke-fülnek elő a náci kéme*/®kik mái? a lteidsebh helyen is élénken figyelték e-gy.egy falu v?gy város közösségének életét és sorra árulják be az embereket és azoie szánté pcrcről-perore tűnnek el. vannak azután olyan helVwk is, ahol különösen erős a bolseviki párt; itt elrettentésfíépen h£«rol-házra mennek és a spicli által mogmutatott embereket ott helyben agyonlövik. Rettenetes amik* t müveinek a németek az elfogott férfiakká 1 és -asszonyokkal. kindkét nembeli emberek testét borzalmasan megasonkit ják, majd a kivégzett hullákat az utcán rugdossa k. * m.gszállott területek lakosságának a német;;c: .£ hadjárat óta nem volt sem éjjele, som nappala. Örökös rettegésben él, mert nem lehet tuóoi, mikor kire kerül sor. A magyar megszálló cs.patok, amelyei Galicis felől törnek hazánk teotébe, középkori kegyetlenségre emlékeztető dolgokat müveinek. Valóságos rab lohad járathoz hasonlítható mindaz, amit te3snek. Hullák, állati dögök, kifosztott házak és emberek: ez jellemzi a magyar haesertg vonulásának útját

v ±> híres Síiancináw nép, a finn nemzet is megfeledkezett önmagáról. Hasonló van.ál kegyvtlenkedés^úrel nyomulna^ előre Murmansk körzetében. Állit ;lag az Európában nyugatabbra fekvő országok önkéntes csapatokat küldenek a Szovjet ellen. Ügy látszik, hogy xiitler rémuralma már nemcsak Középeurópára, hanem ioesz Európára kitérjtd./kTI./