Házi Tájékoztató, 1941. június

1941-06-04 [1948]

Hö/P Kö London, június 4. /Reuter/ & brenneri találkozó egyáltalán nem zavart sok vizet Angliában, ahol a nagyközönség már régen nem resrri komolyan ^.z ilyen tüntető megnyilatkozásokat, annál is inkább, minthogy Hitler és Mussolini nem ugy tárgyalnak, mint egyenrangú felek* Egyesek gz^^nt a találkozót Hitler kivánta, mert tengelytársavai közölni akarta uj terr^it. Mások szerint a találkozást mégis Mussolini sürgette, mert attól fél, hogy Hitler könnyedén feláldozza az olasz követeléseket Nizzára, Korzikára, Szavojára és Tuniszra vonatkozólag, osak hogy annál könnyebben megegyezhessék Darlannal. Mussolini meg akarja győzni Hitlert arról, hogy Franciaország sokkai több hátsó gondolatot rejteget, semhogy érdemes volna feláldozni Olaszország jogos követeléseit azért, amit Viohy nyújthat. A döntés Hitler kezében van és ezek a döntések az utasitásjeliegtiek, A Times diplomáoiai levelezője szerint valószinti, hogy a megbeszélés legfontosabb politikai tárgya Franoiaország volt. Hitler biztosra veszi, hogy Viohj- eleget tesz kívánságainak, feltére, hogy nem követel a franciáktól engedményeket Mussolini számára, akit a franciák nemcsak gyűlölnek, hanem meg is vetnek. Egy évvel ezelőtt Olaszoroszág Ígéretet kapott, hogy részt kap a francia anyaország és a franoia birodalmi t érti let ékből. A fasiszták nem szűnnek meg követelni ezt a részüket. Vájjon étvágyukat kieiégiti«e a balkáni hóditás? Megkapták Horvátországot, területeket vettek el Szerbiától, még többet, mint amennyit Ígértek nekik, Ezeket azonban az olaszok egyszerűen osak balkáni harcaik jutalmául veszik, és arra szá-mitanak, hogy megkapják részüket Franciaországból és Franoiaország afrikai területeiből. A nemetek nagy eredményeiét várnak a Franciaországgal *aló együttmüköttésvől és bizonyéra nem akarják elrontani ezt az eshetőséget osak azár£, hogy Olaszországot el ne kedvetlenitsék. á oikkiró szerint Hitler és Darlan között Berohtesgadenben a következő megállapodás jött létre: 1. / El zász-Lothringia Németország kebelében marad, a lothringiai határon azonban bizonyos határváltoztatásokat hajtanának végre. 2. / A Calaisi-osatorna Hollandiával és Belgium egy részével Németországhoz tartoznék, 3. / Németország továbbra is megszállva tartja a háború tartamára Franoiaország északi és nyugati partvidékét, 4. / Németország husz évter me gszállja az Elzász-Lotharingiával határos megyéket, 5. / A francia és német hajóhad közösen fog használni bizonyos francia tengeri támaszpontokat, igy Dakart, Casablancát, Algirt, Villefrauoiiet és Beirutot, 6./ á francia nehéz ipart beszervezik a német hadiipari termelésbe., Ezzel szemben Németország felajánlja a következőket: 1. / Franciaország megkapja a belga vallon-vidéket, 2. / A franoia kormány visszatár lárisba* 3. / Az összes franoia mezőgazdasági ás ttfbb franoia szakmunkást elengedik a hadifogságból. 4. / Franoiaország megkapja Németország technikai segítségét ahhoz, hogy kikergethessék a gyarmatokról a szabad franciák osapatait» 53./A franoia hadikárpőtlást napi 200 millióra osökkentik. 6./Elejtik az olaszok Franciaorszá grft vonatkező követeléseit. /Folyt• köv,/