Házi Tájékoztató, 1941. május

1941-05-03 [1947]

6 D/Yá Me Bukarest, máíus 3. /Magyar távirati Iroda/ A temesvári magyar nipkőzösség a. következő hiv. tálas közleményt tette közzé: A temesvéri fogolytáborban 1200 magyar nemzetiségű fogoly van. A fogolytábor élelmezése/mai körülmények között naay akadá­lyokba ütközik* Tagjaink körében a nepközeeség felhívása élénk vissz­hangot keltett és az első napokban naíryobbtnennvir égü élelmiszert gyűjt­hettünk össze s ^oglyok számára. Sajnos, a szükségletek olyan nagyD k, hogy az érdeklődés és áldozatké zség lanyhulása nem engedhető neg. Is­mételten és nyomatékosan felhívjuk tagjaink figyelmét arra, ho&v első­sorban kenyérre van szükség, teaát a kuldeménvek-t kérjük ugy ősszeál­litani, hogy ?bban kizárólag a szüksége .ebb élelmiszerek leevenek. ™ /.a G D/Vá Me Bukarest, május 3. /Magyar Távirati Iroaa/ Az radon megjelenő Stirea április 21 .*i számában Tomoioga George Otzel felsővisoi menekült szenvedéseit iria le- Tomoio­gát,mert nem tudott ás nem akart megtanulni magyarul, bezárták, megver­ték, házát, üzletét és vagyonát a Budapestről odaérkezett Bárány Gyula és Bárány Jenő testvéreknek adták át. Tomoioga bőbeszédűen mondja el, hogy miként a:t :k parancsot Üzletének bezárására és miként parancsolta meg ne'-i i. ; bvács István máramarosszigeti gyógv-zerész, hogy azonnal tá­vozzék tiomániába. Sgyik parancsnak sem engedelmeskedett, mire összever­ték, a román állímtol kapott földjét elkobozták és visszaadták a római katolikus egyháznak, amelytől annak idején kisajátították* Húszezer lei készpénzéből 12,000 leit a magyar csendőrök elvettek, de egy ezre.es pa­rancsára később 4000 leit visszásatok neki, majd s. nagykárolyi börtönbe szállították, ahol sok román között két ma.-yar földmives is volt, akiket románbarát ma atartásuk miatt zártak be. /á két földmives nevét a lap nem közli./ A Bárány-testvérekkel való adásvételi szerződés aláírását megtagadta, ezért ki akarták végezni, de végül megkegyelmeztek neki. később a nagyváradi börtönbe szállították át s itt e^y llrisa.n Niko­laj nevü román foglár válogatott kinzásokfean réizesitette, A kin ások után már önként átment Romániába, de megjegyzi, hogy később ezt a Eris: nt is áttették z ha+áron. G D/Vá !5e Bukarest. nájus 3. /Magyar Távirati Irota/ _ A Románia Noua május 3.-i számában L-.' « egy külfölai folyóirat cikkével foglalkozva azt iria, téves & folyóiratnak az az állítá­sa, hogy a románokban nincs államérzéfc. Nem túlozunk és nem állítjuk azt, - írja a Románia Ivoua - hogv mint állán már ezer vagy kétezer év ota léte­zünk, de azt igenis állítjuk, hogy létezünk már kétezer éve, me t egyenes leszármazottjai v,gyünk a rómaiaknak, bennük pedig jobban ki volt fejlőd­ve az állami élet iránti érzék mint a kozákokban vagy a tatárokban. íem dicsekedünk őseink tetteivel, de állítjuk, hegy kétezer éve itt vu yunk ezen a területen s ezt soha, egy pillanatra sem hagytuk el. Mi voltunk az első nép, aki felvette a kereszténységet. A tatárok és mongolok beözönlése már itt talált minket, ezt a békés és munkás népet, akikben jobban ki volt fejlődve az állami élet iránti érzék mint a títár és mongol hordákba, amelyek csak kalandot keresve járták be a világot* Nem túlozunk annvira, hogv azt állítsuk, hogy kezdettől fegvs nacionalisták lettünk volna, mert a nacionalista szot csak a XIX. században találták ki. Erdélv elvesztése még jobban meaer-si tette népünkben a nemzeti összetartást és ennél jobban semmisem bizonyíthatja azt, hogy a román népben igenis fejlett az állami ő L elet iránti érzék.

Next

/
Thumbnails
Contents