Házi Tájékoztató, 1941. január
1941-01-07 [1943]
G Es/B Bak a.r est, január 7. /Í$(arar Távirati Iroda/ Az Uhiversul azt irpa, hogy á " .Románia ellen megindult és a budapesti kormány által támogatott kampány^ amelyben az erdélyi magyar kisebbség tragikus <elyzetet tárják Tel es amelyet a^budapesti rádió és a magyar sajtó olyan előszeretettel tár a világ elé, a valótlanságokon és hamisításokon alapszik. Sz a propaganda azt állítja, hogy a 'magyarokat brutálisan elnyomták a román uralom'alatt Erdélyben és marmár az a veszély fenye.aette őket, hogy nemzeti jellegüket is elvesztik, izok a magyarok, akik továbbra is a román, irdéljrben maradtak, ki vannak téve a' román hatóságok brutális kénye-kedvének. Magyar propagandának ezeket az állításait ma?a Bánffy Miki 6s cáfolta meg a magyar felsőházban tartott beszédében, amikor ismertette, hogy milyen'körülmenyek között alakult meg vezetése alatt a romániai magyar népközösség. Bánffy elismerte, hogy a lb gtel jesebo szabadságot adtuk megnékik^mind a szervezkedésben, mind a tanácskozásokban, k magyar kisebbség tehát valósággal állam volt az államban. Románia ezt megtűrte, holott kézenfekvő volt, hogy ennek a népközösségnek működése a román állam autoritását igyekezett gyengíteni. Ugyanakkor a magyar megszállás alatt lévő több mint 1,400.000 román a leg barbárabb bánásmódnak van kitéve. Az atrocitások egymást követik és a kiutasítóttaknak semmiféle jogait nem ismerik el. A magyar erdélyi területen maradó románok iskoláiban nem szabad a román nyelvet használni, de nincsenek is iskolák, mert a tanítók és lelkészek kénytelenek voltak távoznL. Nincs joguk egyesületeket alapítani, könyveket, folyóiratokat kiadni és még képviseletük sincs a magyar pariamenüben. íme, ilyonmódon tartja tiszteletben Magyarország Bécsben vállalt kötelezettségeit. G ^ S /S |k Bukarest, január 7. /iVagyar Távirati Iroda/ 1 A Guvantul főszerkesztője a lágyarország és Románia között a bécsi döivés után előállott helyzetről ir'vezércikket. Románia őszintén csatlakozott a hármas egyezményhez - ir ja - és őszinte szövetségese akar lenni a tengelynek. Rzt nem opportunizmusból, hanem azért tette, mert szent meggyőződése, hogy állandó és évszázados éraokei Németországhoz és Olaszországhoz kötik és raort Románia is aktiv szerepet akar játszani Surópa uj átrendezésében. Valószínűleg nem kerül sor rá, hogy Románia is belépjen a náboruba, de cz a jelenlegi nemzetközi helyzetbe-. .> nincs kizárva. Ü'Z azonban nem jelenti azt, hogy Románia nem készül fel minden tekintetben minden eshetőségre. Homályos pont Románia nemzetközi viszonyában a I a yarország és Románia közötti állapot, Románia elfogadta a bécsi döntést és bármennyire is fájdalmas volt, hozzájárult az áldozatokhoz. Remél iük, hogy a jövő áurópájbhan nemkünk is meglesz a helyünk és bízunk a '^ührer , valamint a Duce jogszere -ötében és bölcs politikájában. .A bécsi döntésnek az y^;olt a célja, hogy békét teremtsen Európának ebben a fölében. A bécsi döntés fontos határozatokat tartalmaz a magyar uralom alá került román nép, valamint a román uralom alatt megmaradt, sokkal kisebbszámu magyar nép .ogait illetően, lia románok a legteljesebb mér ékben teljesítőttűk kötelezői.tségeinket, míg a magyaroknál maradt testvéreinket legyilkolták, bebörtönözték és otthonukból kiüldözték. Ez az igazság, Ezeket a tényeket és ezt a helyzetet a légionista Románia, amely mar nem az adakozó Románia, nem hagyhatja figyelmen kívül politikájában. / Folytatása következik/
