Házi Tájékoztató, 1940. december

1940-12-11 [1942]

G- D/P Ik Bukarest, december 11. /}'.agyar Távirati Iroc A szerda reggeli lapok hosszú cikkekben foglalkoznak Teleki Pál gróf miniszterelnök marosvásárhelyi nyilatkozatával. Áz Uiiiversul azt irja, hogy Magyarország minisztereinél csak december 7.->én erősítette neg azt, amit a román sajtó mar október havában nyilvánosságra hozott, vagyis az agrárreform hatályonkivül helyezését olyan körülmények között, amelyekre nincs példa a ' civilizált országokban, az erőszakos kisajátításokat, a románok tulajdonainak elkobzását és a katonai hatóságok kilengéseit Teleki Piti gróf ni isz taromok azonban olf ele • tett megemlékezni más époly fontos 'ényékről, amelyek jellemzők arra, hogy * miként kormányoz Magyarország az elfoglalt erdélyi területeken. Nem lehe? megmagyarázni, hogy a magyar miniszterelnök csak most nyilatkozik ezekről a kérdésekről. Feltetelezhető-e egyáltalán, hogy nem tudott azokról a .túlkapásokról, amelyek Erdélyben történtek! Sl£ogadhata-o az, hogy a ka

;

onai ' hatóságok minden felső narancs nélkül saját szakjukra követtek el mindazt, ami a románok el en történt? Horthy kormányzó és a kormány csaknem minden egyes ta-ja többizben bejárta az elfoglalt Urdelyi területeket és minden bizonnyal a helyszínen győződött meg a katonai közigazgatás intézkedésééről, a románok tömeges legyilkol ás árol és a példátlan tömeges kiutasításokról. • Teleki Mihály gróf maga mondotta Kolozsvárt." hogy azé "a föld, altié az ors ág. Mi mást jelenthetnek ezek a szavak, mint azt, hogy a miniszter helyesli a " katonai"hatóságok intézkedéseit, amelyekkel a román parasztoktól elkobozták a földet. 'Tudomásul vészük Teleki Pál TÓÍ , ma-var m\nisztorclnök marosvá s őrhelyi kijelentéseit -fejezi bc cikkét "az Universtú- és várjuk azoknak valiraválía sát - mint ahogy varjuk a beteljositésó\ mindazoknak a kötelezet tsegoknok, amelyeket Lagyarország a kisebbségek iránt vállalt na-ár . Becsben. . ' A Timiül szerint a magyar katonai hatosJgoknak első' ténykedésük az átadott Erdélyben az vo'.t, hogy-eltűnt essenek minden nyomot, amely a huszonkét eves ronj.ii rralonra emlékeztet. Jlőször a rom.ni feliratú cégtáblákat és utcatáblákat tépték le, holott a román uralom alatt 1932ri.^ ° szabad volt az utcák magyar"elnevezését is használni. 3zt követte ? roifv'^ tisztviselők és /*- •lelkészek kiüldöző se, a román iskolák bezárása és más lrasonlo int zkedések, amelyek Bánffy Dezső idejére emlékeztetnek. MindeaDtn az intézkedéseknek az volt a célimit, hogy az erdélyi románsá *t>t gyongitsék. A négy hónapos katonai közigazgatás alatt értek is el cbácn áttekintésben orodmerryt, azonban van.ak olyan dolgok Erdélyben, amelyeket onnan sommifélo katonai intézkedéssel kitörölni nem lehet. Ezek között szerepel az agrá rrcform is

? amely a magyar pa rasztoknak épugy jut'atott földet, mint a románoknak es megszüntette ó'vszáz adós kálváriájukat. Ennek a kálváriának a megszüntetése emeltében harco' l annak ideién Dózsa György is, Őt-azenb n a magyar nagybirtokosok elfogtak,- tüzes vaskoronával megkoronázták, királyi jogart.adtak a kezébe s elégették. Íz Erdélyben felosztásra került földet" nemzetiségre való tekintet nélkül adták oda a rászorultaknak. Magyarorsz T^on e nagybirtokok hazájában tová bb f.lyt a magyar paraszt kihasználja, rím? á< a le több nagyar iro könyveben lc is irta. Az utódallamokban'más volt a szel lem mint a nagybirtokosok vezetése alatt álló Magyarországon. /Folyt, köv./