Házi Tájékoztató, 1940. október
1940-10-19 [1940]
G 3i/¥a iue B u k a r e s t, október 19,/ltaryar 'iávirati Iroda/ Az üniversul Aurél Bunteanu bcuiffy hunyadi román esperes fényképét és gyászjelentését közli, amelyben Dóooek Kozott a következő kitételek szerepelnek: Aurol Umtcane esperes, kit a magyar bordák szeptember 10.-én megkínoztak és meggyilkoltak csak azért, mert^oraái'j és keresztény volt. Fájdalmas, dc egyben szükséges volt az az áldozat, amelyet kuntcanu hozott a nemzeti ujácbredés érdokáb n. Az üniversul leírja, hogy ¿1 evvel ezelőtt, amikor Románia nem döntőbiróság! határozat, hanem fa.pro okált es ráerőszakolt háború után, amikor még nem állóit helyre a béke Európában, a román hadsereg mikép vonult oo Magyarországra és mikép felölt meg Románia történelmi küldetésének. Budapest elfoglalása után - irja a lap - 1919. augusztus 5.-én, kardáresou tábornok felhívást bocsátott ki a magyar néphoz, amelyben köztudomásra hozta, hogy a román hadsereg nem a polgári lakossággal, hanem az ellenséges haderővel^áll harcban-• és°a román katonaság garantáliá a lakosság nyugalmát, vagyonát és életét. Bz igy is volt. Románia nem ólt vissza a győzelemmel és azzal a helyzettol, hogy a magyar állam összeomlott, hogy a hadsereg szétoomlott, mert tudta, hogy civilizáló és emberséges küldetést kell oc töltenie és a hadsereg egy anarchikus rendszert kell, hogy leverjen es vissza kell, hogy állitsa a rendet, oiztositsa a lakosság"életét es vagyonát és segélyezze az éhinség által ionyogctett magyar lakosságot. A román hadseregnek egészségügyi támogatást is "'kellett, nyújtania az eresz elfoglalt területnek, Románia akkor megtehette volna azt, hogy az igazság kardját mélyen belemártsa a földre fektetett i.agyarorszagba ős a román hadsereg megbosszulhatta volm azt az" évtizedes elnyomást, amelyet a magyar uralom kifejtett a románokkal szembtn, megbosszulhatta volna a román nemzeti hősök 1: gyilkolását, megkinozását, ~ • felakasztását, lefejozősut, karóba húzását és élve megvetését, dc nem tette; A román oknupáciőt három vezérelv jellemzi: rond, civilizáció és humanizmus. A megszállást ne m szennyezte bc semmiféle kilengés se bosszú az erdélyi románok által elszenvedett kánokért. A iagyarok maguk ismerték el, hogy a román hadsereg milyen szgpcu viselkedett. A lap idézi az akkori magyar sajtóból cs szemelvényeket közöl a "Társaság" 1919 októoeri számából, valamint az "egyetértés" iSSÜ. március 6.-i számából. Lindczrkből az idézetekDől megállapit ja a lap, hogy a román megszállás valóságos jótétemény volt a magyarok szánára és nagUK a hatóságok kérték a román'katonaság parancsnokait, ho-'gy hosszaoDitsak meg magyarországi tartózkodásukat. A jcl-n kör ül menyek között nagyon is érackes ezt leközölni - fejezi or- cikket a lap. G M/Wa ífc Bukarest, október 19./i.agyar Iávirati Iroda/ Valamennyi na reggeli lap kivétel nélkül - ugy látszik központi utasitásra - foglalkozik a romániai német népközösség mar ismertetett cáfolatával, amelyben "a nemzeti újság cikkorc, illetve hirere ad cáfolatot, majdnem azonos tartalmú cikkeikben rámutatnak i lapok arra, hogy audapr.st milyen eszközöket használ ós mennyire érdeke i-a gy a ror szagnak n tengelyhatalmak és Románia között keletkezett meleg es oelső oarátságot rac "zavarnia. A magyarok manővere azonoan ezúttal ser- járt sikerrel. Baga a nónct nopközösség adta neg a 1 e>--drasztikus 0 bh cáfolatot, megvilágítva a magyarok eszközeit. A magyar propaganda igy .' csúnya verességet szenvedett; és C:>uny vereséget "kell elkönyvelnie, kajdnem minden o;ycs lap használja a /'hazug' szót a magyar hirvcrcsscl szőriben.
