Házi Tájékoztató, 1940. szeptember
1940-09-02 [1939]
Sz Ze/fíh j/L Genf, azeptember 2. /Magyar Távirati Iroda/ ^ \ A francianyelvü svájci lapok közül :Jc*t,tÖ vezércikkében foglalkozik a bécsi döntés eredményével, A Suisseben a lap főszerkesztője megállapítja, hogy Romániában Déldobrudzsa átadása sem elkeseredést, sem sajnálatot nem keltett, ezzel szemben ISrdély átadása keményebb csapásnak látszik, mint egy vereség közvetlen eredménye. Erdélynek a világháború után Romániahoz csatolásáról adott rövid történelmi áttenkintésében a vezércikk kizárólag a román propaganda adataira támaszkodik. A bécsi döntést magát a .cikkíró nagyon szigorúnak mondja, elismeri azonban, hogy szerencsés elemeket is tartalmaz, hogy becsületes végrehajtása szilárdabo rendet teremthet mint a régebbi volt es szolgálatot tesz a békének. A cikk szerint a döntésben az olasz diplomáciának jutott az oroszlánrész. Az általános politikai helyzet fejlődését tekintve megállapítja a cikkíró, hogy a Balkán-szövetség létjogosultsága megszűnt,minthogy három tagja többé-kevésbbé csatlakozott a tengelyhatalmakhoz és a ten» gelyhatalmak. valamint Franciaország és Anglia közötti egyensulypolitikájáról már nem lehet szó. Egészen a berlini konferenciáig visszanyúló történelmi ~ visszapillantása után a Gazette de Lausanne vezércikke hasonló gondolatmenet tet követ. A régi európai egyensúly megszűnt, katonai . sikereik következtében a tengelyhatalmak tartják kezükben a döntést. A bécsi döntéssel kapcsolatban megjegyzi a lap, hogy Magyarország az erdélyi kérdésben nehezen hivatkozhatott a néprajzi elvre es ezért történelmi jogait "hozta: fel, A cikk irója egy neves svájci hivatásos történész a történelmi / különös mndon ingatagoknak mmősiti azt állítva, hogy az európai viszo- indokokat / nyok évszázadról évszázadra változtak. Mégis teljes mértékben elismeri Magyarország alapos követeléseit és emlékeztett Apponyi Albert hősies , bár hiábavaló küzdelmeire, amelyeket Magyarország szomorú időszakában folytatott. Magyarországnak látnia kellett, hogy Genfben sohasem remélheti határai revízióját és ezért a többi elégedetlen államhoz , Németországhoz és Olaszországhoz csatlakozott. Romániáról, megjegyzi a cikkiró, hogy a világháború után valamennyi szomszédjának a kárára lényegesen megnevekedett , az élet azonban, bebizonyította, hogy a nagyszámú idegen eredetű" lakossággal jóakarattal és következetesen bánt. A háöeru alakulása folytán Románia már mitsem várhatott a nyugati hatalmaktól és a tengelyhatalmakhoz fordult. Azok anélkül, ho^y Romániát túlságosan meg akarták volna gyengíteni, beváltották Magyarországnak és Bulgáriának régebben adott szavukat Erdélyre és Déldol. rudzsara vonatkozólag. Magara a döntésre vonatkozólag megjegyzi a cikk, hogy egyes délvidéki területek,mint például Áradás vidéke, a széKelykérdés megoldására való tekinmetiel a várakozások ellenére Romániánál maradtak. Több sváici lap r közgazdasági részében foglalkozik . «. .... - B szakErdély bvisszacsatolásának gazdasági vonatkozásaival különös tekintettel r^y^Tf-* n+ ? —* iparvállalatokra, amelyeknek Svájcban van a széKheiyűK és reszvenyeiKet szabályosan jegyzik a svájci tőzsdén. A"bécsi döntés hatására a tőzsdén több magyar értékpapír iránt a hét végén kereslet nyilvánult meg és az értékpapírok ennek megfelelően emelkedtek.
