Házi Tájékoztató, 1940. szeptember
1940-09-20 [1939]
G Ze/Rn /Román lapok magyar kegyetlenkedésekről II, folytatása/ J&lozsvaron a következő helyeken raboltak: Caraba rendőrtiszt lakásán, a román könyvkereskedésben, a döflek kereskedésben, Lád kereskedésében, ríusku Fenes, valamint a Borszekérhez címzett^vendéglőben, iwonostor városrész teljesen szét van rombolva, a város parkjában dig sok felismerhetetlen holttest fekszik. A lap a továbbiakban leirja, hogy egy nagyváradi román tisztviselő., aki hitt a magyar erényekben hivatalában jelentkezett, azonban ott elfogták, megkötözték, hátára rajzszegekkel feltűzték a magyar nemzeti szinü zászlót és vitézi tettük itán az udvaron agyonlőtték. Candra közjegyzőről, kankra ügyvédről, mindketten nagyváradi lakosok, semmit sem tudnak.egyébként Nagyváradon és környékén az utcákon erős katonai járőrök járnak polgári ruhás lakosságtól kísérve,akik jelt adnak a katonáknak,mire azok házakat rombolnak szét ós a benne lakókat letartóztatják, Alsó-Supul községben magyar parasztok me fogtak egy román asszonyt , mellét levágtak, azután meg gyaláztak. Diószegen harminc román telepes- kivégeztek, azonkivül számos román vagyonát elkobozták, és felszerelését tönkretették, Egy magyar is áldozatul esett a magyarok dühének, mégpedig^Imbru biharmegyei községben a magyar tanitó; kezességet vállalt több román kartársáért, mire a magyarok agyonlőtték. h ogy Az összes reg ell lapok közlik azonkivül/""ugén Tumka kolozsvári ügyvédet magyar bandái, kivégezték. _ " Aximpul is leirja a különböző,szerinoe súlyos kilengéseket és bevezetőben az irja, keresztre feszitették a románokat és a román papok feldarabolt holttesteit hordták végig az utakon, ugyanakkor Bománia a legteljesebb emberiességgel keieli a Romániában élő magyarokat, testvéri szeretettel veszi körül őket, Emlékezzenek vissza a magyarok miképen ján ol Románia huszonkét évvel ezelőtt, milyen szabadságot adott azoknak, akik az önuralma alá kerültek.Tud ják meg a magyarok, hogy ami a román ^'rdélybe n történt, amit ott a magyarok véghezvisznek, sona nem felejtjük el, egyet len egy román sem fogja soha elfelejteni, A lap csaknem azonos tartalmú cikkében megismétli az Universulban közölt ,szerinte súlyos kii «ngé setet f A Curentul azt irja, abban a meggyőződésben élt mindeddig, hogy a magyarok állni fogjak .Bécsben vállalt kötelezettségeik'- t és a románokkal ^emberiesben fognak oánni. Sajnos ez a meggyőződés nem bizonyult valónak és a magyar csapatok bevonulása uton azonnal megkezdődött a hajsza az^ott élő románok KLlen. Mnden ok nélkül igen sokat letartóztattak csak azért, mertrománul beszéltek és kitartotoak a román nyelv mellett. A románok véres feje intő példa mindenki számára, A magyar gárdák megakadályozzák a román tisztviselődet, hogy hivatali helyiségeiket látogassak, ugyanakkor a magyar tisztviselők homániában minden jogot élveznek, A lap megemlíti, hogy Nagyszalontán a magyar gárdák/oda letelepített román telepeseket el űztek. Nagyszalontán /az/ letartóztatták Szacsu Aurél volt polgármestert, valamint .oaiogh Györgyöt, a polgármesteri hivatal főtitkárát es azzal vádolták őket. hogy túlságos jóindulattal kezelték a román telepeseket. A lap ugyané cikkében kéri ,vigyék Aradra mindazokat a román intézményeket, amelyeknek a magyar Erdélyben mar ninc helyük, - ezzel kapc olatban a Timpul azt irja, hogy Buzeuban a román csendőrség letartóztatott hét magyar ermvrt, aki magyar területre akart átszökni, A hét magyar bandába tömörült és végigfosztogatta a román községekot, Töub helyről ielozték jelenlétükéi. ,mig végre a csendőrség körülkerítette és elfogta őkei.
