Házi Tájékoztató, 1940. augusztus

1940-08-03 [1938]

-o- A Gy/Gy/Vi Ha 3 i c h y , augusztus 3«/lLijyar Távirati Iroda/ A francia közvélemény érdeklődése Bélkeleteuró^a kérdásá. iránt azt bioonyitja, hogy az uj Franciaország mélyen együtt erez a szárazföld valamennyi részét egybefüző érdelekkel és erzi az európai szerves megoldások szükségességét. Ez kiviláglik azokból a megnyilatkozásokból, amelyekben a politikai és gazdasági körök a nyugat- és a délkelet problémáinak összefüggésére mutatnak rá. Vichyben magállapitják^ hogy a tengely nem parancsokat, hanem csak tanácsokat ad az érdekelt államoknak. Fenntartja magának azonban a döntőbíráskodás jogát, A sajtó a délkeleteurópai fejleményekről különböző helyekről érkező táviratokat közöl, A lapok azt hiszik, hogy a magyar-román tárgyalások nagyon nehezek lesznek, mert Románia KÍ akarja vonni magát az elkerülhetetlen' területi áldozatok alól. A rétit Journal,és a Jour Budapesti táviratot közöl, amely szerint Erdély egy részének visszaadását Magyarországon aznesetleges magyar-román közvetlen tárgyalások minimális kiindulópontjának tekintik. Az^euvré a magyar rádió romai értesülését közli, amely szerint az olaszok két pontban foglalják össze a tengely céljait: 1./ A délkeleteurópai béke fenntartása, 2./ a hagyományos reviziós politika gyakorlati alkalmazása.A Temps, a Jour és a Journal a Fester Lloyd, Függetlenség és a jegyárság megjegyzéseit ismerteti a salzburgi és római tárgyalásokról. 0 Gy/Gy/Vi M^^> & k a r e s t. augusztus 3./Magyar Távirati Iroda/ A liomania vezető cikKéDen Cesar Fetrescu, a lap főszerkesztője a tJbbi között ezt irja: Hogyan történhetett, hogy elhagyott az önbizalom és kiveszett belőlünk az életbe vetett hit? Ugy történhetett, higy hiányzik valami lelki összetételünkből, valami meghatározna atlan és lémérhetetlen. Embereket látok magam korul, akik hirekre várnak, híreket terjesztenek, akik lázasan csavargat ák a rádió gomb iáit és a rádió leadóállomások műsorai után szaladgálnak. Akik állandóan kérdeznek, kutatnak, jósolnak, mérlegelnek, I>átom a meddőn eltékozolt energiát. Ss felteszem magamnak a kérdést: ez minden? Csak ennyiből áll a te román lelked, román örökséged, román hited, román akaratod? i^f pj/p'J/Vi Ha Ankara, augusztus 3» /Reuter/ Itteni politikai megfigyelők szerint Sztálin végleges döntését a Szovjetunió jövendő politikája tekintetében nagymértékben befolyásolja majd Hitlernek a közel jövőben lezajló akciója Nagybritannia ellen. Lzek a megfigyelők Molotov beszédét annak jeléül tekintik, hogy a Szovjet a Németországgal való együttműködés leple alatt tovább növeli védelmi előkészületeit/Ugy vélik, hogy Sztálin es Molotov szükségesnek tartja előkészíteni 3zovjetoroszországot saját érdekei megvédésére, bármilyen eredménnyel is végződjék Hitler Anglia elleni támadása. Itt mininkább terjed az a benyomás, hogy i.iolotov "beszéde nyitva hagyta a kaput az angol-szovjet viszony megjavítása előtt. Itteni megfigyelők még két dolgot emelnek ki; 1./ Molotov hízelgő szavai a német-szovjétorosz egyezmény iránt egyáltalán nem érintik azt a'lényeges tényt, hogy ozovjetoroszország nem engedheti meg Németország előrenyomulását kelet felé. 2,/ Nagyon lehetséges,hogy Molotovnak nem várt barátságos hangú utalása Olaszországra első hyi.lt, jele a Szoy jet. ama. szándékának,hpgv . Olaszországot mint a balkáni ndmot toirekréaek ellensukvozó]» kivan^ tÉ^atnX 7WPT/