Házi Tájékoztató, 1940. augusztus
1940-08-03 [1938]
G- Má/Dn Ha Bukarest, augusztus 3. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universul Romániának Irdély feletti jogairól á kiké zik. Értsék meg ezúttal azok - mondja a cikk bevezetőjében,akik azt képzelték, hogy azok után az áldozatok után, amelyekre Hománia most Besszarábia és Észak-Bukovina átadásával kényszerült, elérkezett számukra is az az óra, hogy román területeket kérjenek maguknak . Különösen nyugati szomszédaink - akik állandóan állitólagos Erdély feletti jogaikkal hozakodnak elő - tartsák szem előtt azt. hogy a kis államok csak abban az esetben tudják megőrizni és fenntartani létüket és függetlenségüket, ha békés % reális ós együttműködő politikát folytatnak egymás között és létük alapját nem legendák alkotják s nem folytatnak- területi terjeszkedést célzó kihívó politikát, amelyet egyébként nom támogat sem az igazság elve, sem pedig az erő • Románia Erdélyt nem fegyveres erőszakkal foglalta el os nem erőszakolt rá az ezen ősrégi román területen ólő idegen ercdotő fiépokre olyan módszert r amely a legkisebb mértékbon'is bírálható lenne. Erdély 1918-ban a románok, szászok és svábok szabad elhatározásából szak;,dt el Magyarországtól. Magyarországnak Erdélyre vonatkozó ezeréves jogai a legendáTc birodalmába tartoznak* A magyar békedeüsgásió előterjesztette emlékiratok erre nézve igen épületesek. A budapesti sajtó többi között a romániai német kisebbség helyzetével is foglalkozik azt állitva. hogy ezek nehéz helyzetben élnek a többi kisebbségre is kiterjesztett rendszer miatt. Arra nézve, hogy milyen helyzetben élnek Magyarországon a németek, a lap a Der Gr©sse iirockhaus 29. kötetéből közöl statisztikai adatokat és idéz Miehel Schaffernek M A német tömegek sírja" ci* mü cikkéből, amely a Deutsche Allgemeine Zeitung egy 1£32. evi számában jelent meg. Idéz még-Bleyer munkájából és Sritz Kleinnék a Deutsche Zukunft cimu folyóiratban megjelent Cikkéből. Mindezekből kitűnik - folytatja a lap - hogy Románia milyen megértő bánásmódot tanúsított a kisebbségek irányában, ellentétben Magyarországgal, ahol a kisebbségek a lehető legrosszabb helyzetben élnek, elmsgyarositják őket, meggátolják kulturális és egyházi fejlődésüket és meghamisít ják a rájuk vonatkozó statisztikai számadatokat. A magyar statisztika szerint Magvarországon 16,000 román van, holott számuk meghaladja a 80,000-et és ha még az elmagyarositott románokat is hozzávesszük, számuk eléri a 230,000-et. Amikor Románia amaz őszinte óhaiának adott kifejezést, hogy jóviszonyban akar élni Magyarországgal, ezt ugy értette, - mint egyébként a külügyminiszter is mondotta hogy ennek alapja a román iogok tiszteletben tartása legyen. Ezt meg kell hogy értse a budapesti sajtó is. ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR G- Má/Dn Ha Bukarest, augusztusa /Magyar Távirati Iroda/ A Románia sürgeti a román gazdasági életnek etnikai alapon való átszervezését. Megfelelő román személyzetet kell kiképezni és a zsidók s az utleveles idegenek helyét ezekkel kell betölteni. így romanizálni kell a gazdasági és kereskedelmi életet minden vonatkozásban. \ Ra / Ra /Dn Ha ö z ö i i a augusztus 3. /lémet Távirati Iroca/ L u nflC , ot+ +0 + /?? ov külügyminiszter és a román követ pénteken -több I^^^É^^^^ *j* részleteket feszéltek meg. fcrttíe^ és Magyarországnak teendő
