Házi Tájékoztató, 1940. május

1940-05-01 [1935]

A Bl/fla Vfe Paris, május 1./Magyar Távirati Iroda/ Szüllő Géza felsőházi Beszéde és Csáky István gréf válasza a francia közvéleményt figyelmessé tette a magyar-szlovák viszony kérdésére. Parisban nem foglalnak ugyan állást érdemileg a magyar-szlovák ellentét kérdésében, de a dunai rend es béke megóvása szempontjából sajnálatosnak tartják a helyzet kiélemádését és attól tartanak, hogy Budapest és Pozsony viszálykodása a Bunavidéken ujabb erőszakos külső beavatkozásokra szolgáltathat alkalmat, * A sajté egy része fa. Temps, a petit Journal, a Figaro/ részletesen ismerteti Csáky Istvá.a gréf külügyminiszter beszédét. A lapok idézik a külügyminiszternek azt a figyelmeztetésként hangzó mondatát, amely szerint a mostani körülmények között kétszeres önuralomra van ugyan szükség, de azért senki se felejtse el, hogy amennyiben a pohár kicsordulna, Magyarország minden kockázattal szembenéz Figyelmet keltett továbbá Csáky grófnak az a kijelentése is, hogy a magyar-szlovák feszültség nem zavarhatja meg a magyar-német jóviszonyt. A Temps budapesti távirata szerint magyar politikai körökben.-valamint a magyar sajtóban Csáky gróf beszéde keavezó"^fogadtatásra talált. A távirat ismerteti a Pester Lloyd kommentárját és hozzáfűzi, hogy magyar körök szerint Csáky gróf külügyminiszter kijelentései frappáns módon és éles hangon vetették szőnyegre a magyar-szlovák kérdést. A Petit Journal kijelenti, hogy Szlovákiában semmi sem történhetik Németország beleegyezése nélkül és igy nyilvánvalóan igaza, van Csákynak, amikor kijelenti,-hogy a magyar-szlovákellentét nem zavarhatja meg a magyar-német viszonyt. Nemetország minden eszközt céljai elérésére igyekszik felhasználni és igy attól tarthatunk - iria a lap -,hogy a magyar-szlovák ügy ujabb délkeleteurópai német kezdeményezésekre szolgáltathat ürügyet, A BiyWa Paris, május l./Magyar Távirati Iroda/ A dunai hajózás ellenőrzése tárgyában megtett magyar ' javaslat ügye ma szintén foglalkoztatja a francia közvéleményt. A lapok általában megelégedéssel állapitják.meg, hogy Németországnak az ellenőrzésbe való bevonását tíelgrád és Bukarest megakadályozta. A Temps vezető helyen megállapítja, hogy a német diplomácia minden lehetőséget kiaknázva iparkodik megszerezni a clunai hajózás közvetlen^ vagy közvetett felügyeletet. A magyar tervet Belgrád és Bukarest kormányai meghiúsították. Ennek a tervnek megvalósulása módot nyújtott volna a német ágyunaszádoknak arra, hogy a Vaskapu előtt tevékeny, szerepet töltsenek be és közvetve átvegyék a Duna ellenőrzését. Az Oeuvre véleménye szerint Németország alidia fogja annyiban hagyni-a dolgot és ilyen módon a Balkánon váratlan események következhetned be. . , . Az Intransigeant ugy vélekedik, hogy Németország a balkáni országokat állandó riadó és izgalom állapotában akarja tartani, a Balkáni szövetség megbontására törekszik és gazdasági előnyöket akar biztosítani macának. Pertinax az Ordreben megjegyzi, hogy a magyar javaslat olyan eszközt-ad Németország kezébe, amelyet Berlin minden bizonnyal fel is fog használni. Az Excelsior szerint lehetséges, hogy Bed in az egész ügyet ürügynek fogja felhasználni arra, hogy Clodiust ismét Bukarestbe küldje.