Házi Tájékoztató, 1940. február

1940-02-01 [1932]

— r G Lá/I Bukarest, február 1. /Magyar Távirati Iroda/ Tisca Emil a szatmári kereskedelmi és iparkamara elnöke az árutőzsde közgyűlésén beszámolt azokról az indítványokról, amelyekét a kolozsvári minisztertanácson.' tett. Kérte a nalmfci határállomás meg­nyitását és rámutatott r»rrs az óriási veszteségre, amelyet a vasúti közlekedés beszüntetése az északi országrész iparának és kereskedelmének okozott, Tisca ezután a határvidék iparansk és keroskodlmének elrománo­sitásárr vonatkozó javaslataiul számolt be. - Kértem - mondott- - hogy a kormány a legrövidebb időn belül Brassó. Nagyszeben és Fognras vidékéről, vlaánt a régi ki­rályságból, Olténiábói román kereskedőket telepítsen a határmenti vidék re a kisoboségi kereskedők közzé, mert az itt született ro­mánok; nem foglalkozni!: ksreskedássel, L kormány e javaslatot nagy megér­tessél fogadta és megígérte annak mielőbbi tanulmányozását. —. —. — 0 Lá/í Bukarest, február 1. /Magyar Távirati Iroda/ " & -2 Nem akarunk sajnálatot" cim alatt Jorga a Neamul Romarjscben a következőket írja: " - Egyes olyan országok, amelyeket mi barátainknak tar­tunk,-hiszen nem vétkeztünk vcliik szemben semmit sem azzal, hegy nem csináltunk olyasmit amit nem tehettünk meg, mintrhogy mi som kérünk te­lük olyasmit, amit nem adhatnak - gyakran felhívják figyelmünket arra, hogy milyen sors vár reánk, lebecsülik minden szakértelem nélkül ren­delkezésre álló anyagi erőinket, nem véve figyelembe meg a finn nép alapján sem az erkölcsi erők ismeretlen hatalmát, patetikus, sőt vádoló" és fenyegető kijelentéseket tesznek a válaszuthoz érkezett szegény Rómá­niáról,ffleg kell mondanunk mindönkiink, hogy ez az érdeklődés ogyálteiá­ban nem hat meg minket és még csak hálával' som tölt cl, sőt inkább sér­tőnek és fo1háboritó nafctart jűk magunkra nézve. Két évezreden keresztül a puszta, és a vadság szomszédságában éltünk. Mindenki ránk vetette ma­gát, aki csak akarta. Láttunk elhaladni felettünk népeket olyan falánk­sággal és kegyetlenséggel, amely csak a legaljasabb állapotra jellemző. Életben maadtunk és ez nem a sors. hanem a magunk csodája. Ma is éppen ilyen türelmes nyugodtsággal élünk mint a mártiromság hosszú századai alatt. Biztosak vagyunk jogainkban, készülünk az áldozatok maximumára és vállaljuk minden kérkedés nélkül a veszélyt, bármilyen legyen az. mert tudatában vagyunk ónnak, hogy az állam mellett ott von I nemzet. Ba Bl/Rn R ó m a, február 1. A Tribuna rigai jelentése iszierint a Vorosilov bukásáról szóló hirek erősön tartják magukat. Vorosilov le­tétele és Blücherrel való helyettesítése hir sze int egészen váratlanul törtónt, közvetlenül Sztálin utasitásáre, Mehk^asz hadügyi népbiztos, Sztálin egyik bizalmasa heves támadást intézett Vorosilov ellen a Vörös Csillag cimü lapban.- A leningrádi katonai kerületben néhány tiszt és al­tiszt buzdítására - megbízható forrásból származó értesülés szerint ­ujabb lázadás tört ki. OnszÁnir** „

Next

/
Thumbnails
Contents