Házi Tájékoztató, 1940. január

1940-01-10 [1931]

T& fooű ff/0 /ar uAw /0. , ; Gy/¥s/Dr Bukarelt január 10. /Magyar Távirati Iroda/ Az Indépendence Raumaine megállapítja, hogy az" olasz .-magyar . "barátság, amely most Velencében újra kifejezésre jutott, a dunai béke komoly tényezőiét jelenti, Olaszország azonban han­f oztatta, hogy még nem hajlandó kezdeményezést tenni egy délkeleteurópai ömb létesítésére, A lap egy másik cikkben hangozt" atja, hogy Olaszország a mai körülmények között, éppen ugy mint a múltban, a legerősebb bás­tya a háború ellen. Gy/Bs/Dr %, Bukarest, január 10./Magyar Távirati Iroda/ ­A Brassói lapok vezércikkében azt irja, hogy Olasz­ország - bár a jelentések szerint nincs támadó szándéka Oroszországgal szemben - a legnagyobb ellenállást fejtené ki minden olyan kísérlettel szemben, amelyben a Balkán felé irányuló orosz törekvést látna. Nem két­séges, hogy az érdekelt dunavölgyi és balkáni államok örömmel fogadják ezt az olasz álláspontot, s azt a maguk érdekében valónak tartják, ereje es súlya azonban csak akkor van, illetőleg lesz ennek az olasz magatar­tásnak, ha^az érdekelt délkeleteurópai államok teljesen egyetértenek vele is és_egymással is. Ez magyarázza azt is; hogy miért volt olyan fontos része a velencei tárgyalásoknak a magyar-román 'a viszony jobb, az eddigi­nél megnyugtatóbb elrendezése. Biztatónak és megnyugtatónak látszik azonban, hogy Velencében a béke megvédését az egymásközti béke biztosí­tásával kezdték. A közös fellépés közös állásfoglalás és az esetleges közös védekezés életkérdés lehet akármelyik pillanatban. A kalandeolitlká­tól most valóban tartózkodni kell, ezért van nagy szükség az egymás olda­lán való:, megállás előfeltételeinek megteremtésere. . . „ , Az erdélyi magyarság ettől a világpolitikai szükség­szerűségtől "csak jót várhat. Most minden szorongást bizakodásnak: kell felváltani » hogy erőt tudjunk mutatni. Örömmel állapithatjuk meg. hogy a román sajtó kellőképpen értékeli a velencei találkozó nagagelentőségét' s több megnyilatkozásában valóban hasznosan szolgálja a két nép közele­désének ügyét. Gy/Bs/Dr fa Bukarest, január 10 ./Magyar Távirati Iroda/ Az Erdélyi Futár cimü folyóirat azt irja, hogy Csáky István gróf magyar külügyminiszter ismeretes beszédébe belekontár­kodott a Déli Hirlap, amely főszerkesztője vezércikkében elvette az éléf a~külügyminiszter kirohanásának. Hogy a cikknek nyomatéka is legyen, Pé.­ter János képviselő egyik beszédére utaltak, amelyben a képviselő Kije­lentette volna, hogy a Romániában élő magyarok meg vannak elégedve hely­zetükkel és nem kivannak kalandba bocsátkozni. Péter János erre nyilatkoza­tot jelenttetett meg, amely szerint a Déli Hirlap által neki tulajdonított kijelentéseket sohasem mondta el. Ezzel be is fejeződnék Csaky István beszéde fölött ez a különös vita - irja az: Erdélyi Futár - de nem állit­ható, hogy lekerült a közvélemény szájáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents