Házi Tájékoztató, 1939. december
1939-12-23 [1930]
Ba Ze/Ln Béna, december 23. /Magyar Távirati Iroda/ A Giornale d,Itália berlini jelentése szerint Göbbels dr. beszéde azt mutatja, hogy Németország belátja, hogy Franciaország a végsőkig együtt akar haroolni Nagybritanniával. Fémet ország tehái a iövőben semminemű megkülönböztetést nem szándékozik tenni Nagybritannia és Franciaország között. Berlinben egyébként kijelentették, Hémetor* szag nem tűrné azt, hogy a skandináv államok beavatkozzanak az oroszfinn viszályba. A skandináv államokat ugyanis Anglia igyekszik a háborúba sodorni, hogy ilyen mődon tengeri os légi támaszpontokat szerezzen Németország ellen. Ba Ze/Ln Ráma, december 23. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz lapok részletesen ismertetik Bethlen István t róf volt miniszterelnöknek a 8 Orai Újság karácsonyi számában megjelent ülpolitikai nyilatkozatát .Az olasz lapok Bethlen István grőf nyilatko* zataból főleg két mondatot ragadnak ki: Az egyik, hogy Magyarországnak szükségképen összhangban kell tartania politikáját az olasz politikával, a másik pedig az, amely szerint Oroszországnak végleges határául kell elismernie a Kárpátokat. Ba Ze/Ln B ő m # a , december 23. /Magyar Távirati Iroda/ -A Régime Fascista budapesti tudésitója szerint a magyar sajtó figyelmet jelenleg elsősorban a finnek,sikeres ellentámadása és a német-román kereskedelmi szerződés köti le. ílénken foglalkoztatja azon* ban a magyar sajtót továbbra is a keleteurópai helyzet. Megállapítják Budapesten - iria a tudósitó hogy Ciano gróf beszéde Romániára megnyugtatóan hatott, kevésbbé tisztázottnak latjók azonban Törökország helyzetét és berlini jelentésekarról számolnak be, hogy Törökország és Oroszország között összetűzésre kerülhet sor. Igen nagy figyelmet kel* tett Budapesten az olasz király vatikáni látogatása. Hangoztatják, hogy a látogatásnak erkölcsi jelentőségén kivül politikai jelentősége is van, tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre. 0 Kö/Vi /Fortsetzung der Erklárung Wirths/ Ich soll mich sogar mit Unterstützurg der Reichéwehr bemüht habén, einen f mMiár polnischen Angriff prpvoziert zu hhben, der Deutschland erlaubt átte, seinerseits einen Ge^enangriff zu machen und mit russischer Hilfe Polen zu teilen. Is ist wahrhaftig irrsinnig und schamlos, solche Dingeohne Kenntnis der damaligen Lage in die Weltöffentiichkeit zu schleudöfn* Ich war froh. die Ostgrence Beutschlands, abgesehen von Oberschlesien, das dann auch durch englische Bataillone gesichert worden ist, in den.' Jahren haltéi zu können,-wo gle:'chzeitig im Westeli die Separatisten in unserem Fleische wühlten, Ich erkláre feierlichst, dass weder ich noch irgend ein deutscher Militár in jenen Jahren an emen An?riff auf Polen gedacht habén, tiíir waren die Bedrohten. í» r ir waren in Gefahr, daa aussenpolitischen Druck zu erliegen./MTI/ ORSZAGOS LEVÉLTÁR K szekció
