Házi Tájékoztató, 1939. december
1939-12-01 [1930]
G V/Y £ Bukarest, december 1. /Magyar Távirati Iroda/ .'A Somaiul foglalkozik Gafencu loilügyminiszter beszédének a~kiseb ősegekre vonatkozó részével és ugy látja, n'ogy a kisebbségi —^kérdésnek a két felet nem egymástól elválasztania, hanem ellenkezőleg" cj gegymág ?közelítenie kellene, na a kisebbségekkel való bánásmód lenne az - egyedüli ok a- haragra - irja a lap - "•*•'•» azon könnyen lehetne segíteni. Ha azonban ac ok nem józan követelményekből, hanem imperialista hódítási és uralmi vágyból fakad, akkor ez a kérdés örök vita tárgya"!esz. A"trianoni szerződés jogok szolgáltatott és a szerződés által teremtett helyzetet Románia véglegesnek tekinti. Magyarország ezt a szerződést szörnyűségesnek találta és azóta is ez a szomszéd-ország mindeh nap"maga tépi fel sebeit. Szomszédainknak azonban meg kell érteniök - folytatna a cikk - hogy a fiatal és erős nemzeti román állam határain belül feltétlenül kell hogy legyenek kisebbségek is, akik azonban a román néppel sorsközösségben élnek, és lehetetlen, hogy "ez akadálya legyen a megbékélésnek a Dunamedencében. Gafencu külügyminiszternek a zt a^dtételét, hogy talán eljön majd az az idő/. , amikor'Magyarország elismeri Romániát is, biztosítékul lehet teiajntoni arranézve, hogy ez az elismerés Romániában is a legteljesebb megértésre fog találni. A Jurnalul Gafencu külügyminiszter beszédével foglalkozva megállapítja, hogy Románia i/ígyekszik elkerülni azt, hogy valamely szomszédos nagyhatalomra támaszkodjék egy másik hatalom ellenében és baráti együttműködést akar, amelyben megválósitljatja az összes kis"és középállamokkal, akiket földrajzi helyzetük egmásra utal&"az ebből nyilvánuló és szükséges közeledést. Románia el akar kerülni minden olyan"szövetséget vagy kötelezettséget, amely eltávoliihatná egymástól az érdekelt népeket, vagy meggátolhatna a közeledést. GV/Y Q Bukarest , december 1./Magyar Távirati Iroda/, . , . * gyulafehérvári egyesülési ünnepen az ideérkezett hírek szerint Sllviu Dragomir kisebbségi miniszter is felszólalt, aki hangoztatta, hogy Romániában a románok döntő többségben vannak minden más nemzetiséggel szemben, hogy a politikai határok majdnem azonosak a néprajzi határokkal és hogy Erdély földjén ősi időktől fowa. románok éltek és minden elnemzetienitési kísérlet ellenére is a román nép mindig megőrizte homogén voltát. A román nép egységes nemzeti életet él saját területén,a románságnakk megvan minden jogcíme a nemzeti államiságra. G V/T £ Bukarest , december 1. /Magyar Távirati Iroda/ „ .. A gyulafehérvári egyesülési ünnep'alkalmából a Porunca Vremii azt irja, hogy a nap jelentősége annak megünneolése, ho-^y a félelmetes dualista vasiúző megrepedt és a sokat szenvedett erdélyi' románság immár szabadon lélekzik. ° azt irja, hosv hiába akartak 1919 december l.-en a ma varok megakadályozni azt. ho^ a gyulafehércári gyűlés létrejöjjön, hiába indítottak bandita^támadást az odautaáo románok vonata ellen, Az orvtámadásnak csak a román zászlótartó esett áldozatul, de az egyesülés mégis létrejött.
