Házi Tájékoztató, 1939. július-augusztus

1939-07-01 [1926]

Ve iíf/Ho Berlin, július 1. /Magyar Távirati Itoda/ A német sajtó az utóbbi napokban igen nagy érdeklődéssel és barátsággal ir az önálló Szlovákiáról.A Péter Fái napján tartott gyű­lések ujabb alkalmat adnak a lapolajak, hogy Szlovákiával foglalkozzanak és valamennyi lap a független Szlovákia építőmunka járói, belső megerősödésé ről cikkezik a legnagyobb rokonszenv hangián. A lapok igen részletesen közlik Tiso miniszterelnök és más vezet« szlovák politikusok bezeádeit. Emellett hangoztatják, hogy a külföldi sajtóban állandóan hazug jelentések látnak napvilágot Szlo­vákiáról és ezeket a tévhireket a francia, angol és lengyel hazugság-" gyárakban koholják. A magyar sajtóról nem Tesznek emiitest a német la­• 1 Az Essenben megjelenő Nationalzeitung szombati száma Szlo­vákiáról cikkezik és rámutat arra, hogy a Szlovákia ellen irányuló hazug­sághadjárat beleilleszkedik a demokrata hatalmak bekeritcfoolitikajába és abban nagy szerep jut Lengyelországnak. Pp Szf/Szf/Dé Paris, július 1. /lengyel Távirati Iroda./ Lengyelország barátainak egyesülete pénteken este ünnepelte Lobrun köztársasági elnök jelenlétében a Sorbonne-szinházban fennállásának huszadik évfordulóját, moly egyúttal a lengyel-francia, barátság megnyilvánulása is volt. Louis Marin, volt miniszter, a tár­saság elnöko beszédében többek között ezeket mondta: Mielőtt egy véres kalandot kockáztatnánk, a támadásra gondoló államok vessenek számot: azzal a hatalommal, amelyet Franciaország és Lengyelország köré cso­portosult államok képviselnek és amely államok eltökélt szándéka, hogy a békét a fegyverek erejével is fenntartják. Ezután Wejfgand tábornok emelkedett szólásra és töb­bek között ezt mondta: Lengyelország bebizonyította, hogy méltó a szar badságra, mert megmutatta, hogy fügéétlensóge védelmére kész a fegyve-" rekhez nyúlni. Franciaország ismeri Lengyelország hadseregének értékét, melyet az ország erőlködése megalkotott. A lengyel föld minden'röge a régi dicsőségre emlékeztet. Franciaország tisztában vann azzal, hogy Lengyelország milyen szolgálatot tett a civilizáció érdekében. Gorecki, a lengyel frontharcos szövetség elnöke, " aki külön ebből az alkalomból Varsóból Parisba utazott, a lengyel-fran­cia barátságot dicsőitette. Visszaemlékezésében hangoztatta, hogyha a két országot többször le is verte a vihar, megsemmisiteni nem tudta ? sőt egymással még jobban összekovácsolta. Habár a két ország Európa ellenkező szélein fekszik és mindketten ki vannak téve a történelem '"_ szeszélyeinek, Lengyelország ós Franciaország mindig azzal a meggyőző­déséül vetették alá magukat a sorsnak, hogy az igazi fénykor sohasem jön egymagától, hanem azt nagy áldozatok árán kell megszerezni. Lukasiewicz párisi lengyel követ megköszönte Lebrun köztársasági elnök-jelenlétét, melyet Lengyelországban nagy méltánylásban fognrk részesiteni. De Monzio franciamunkaügyi miniszter visszatekintett lengyelországi emlékeire, majd felolvasta Rydz-Smigly tábornagy, Skold­kowski miniszterelnök, Bcck külügyminiszter táviratát és ezzel az ülós véget ért. Lukasioviicz nagykövet a nagykövetség szalonjában Lebrun köztársasági elnök tiszteletűre estebédet adott, melyen a kormány ós a diplomáciai testület tagjai is résztvettek. Az ebédet fogr.dás kö­• vette. /MTI/ — — M

Next

/
Thumbnails
Contents