Házi Tájékoztató, 1939. április-június

1939-04-13 [1925]

oC Vv/Vv /Pozsonyi helyzetkép, folytatás./ A keletszlovákiai magyar támadás nem ingerelte fel annyira s zlovák közvéleményt, mint például a nagysurányi és a komjáti csendőrtüz. A szlovák kormánykörök azonban kétségbe voltak esve, hogy a keletszlovákiai falvak lakossága vitéz Szász alezredes Írásbeli felhívására milyen könnyen beengedte a magyarokat. Ezért mindenképen azon voltak, £.ogy öntudatot felkorbácsolják. Erre legjobb alkalomnak kínálkozott Igló bombázásának kihasználása. Sikerült is magyargyűlölő atmoszférát teremteni, de ez nagyrészt csak Iglőra korlátozódott. Az iglói repülőtérnek magyar részről történt bombázását ugy állították be, mintha a magyarok nyilt várost támadtak volna meg, azt viszont makacsul tagadták, hogy előzőleg már szlovák repülőgépek dobtak bombákat nyilt magyar városokra. Az iglói bombázással kapcsolatban főleg azt emlegették, hogy a magyar támadás hat polgári lakosnak az életét oltotta ki, köztük kettő asszony volt és két kisgyermek. A szlovákiai magyar párt több vezetője a bombázás után gépkocsin körüljárta a ropülőteret és azt a megfigyelést tette, hogy a magyaroknak nem sikerült elpusztítaniuk a hangárokat és a bennük levő szlovák repülőgépeket. Csak egy hangár sérült meg könnyobben. A magyar repülők meglehetős magasan maradtsk és 1000-1500 méterről dobták le bombáikat; igy nem tudtak jól célozni és ogy-két bomba a repülőtérről szomszédos épületekre esett. A magyar repülők ugyanis a repülőtér peremét bombázták végig, ott korosték a hangárokat és igy egy-egy célját tévesztett bomba könnyen áteshetett más területre. Alacsonyabbra azért m»m szálltak le repülőink, mert túlságos jó célpontot szolgáltattak volna a környező magaslatokon elhelyezett, légolháritó-ütegeknek. A bombázás után Iglón nyomban megkezdőtök a letartóztatások a magyarok körében és a szlovák hatóságok többhelyütt házkutatást is tartottak, mert az volt a gyanújuk, hogy az iglói magyarok titkos vonalakon direkt telefonösszeköttetésben állnak Magyarországgal és igy ők voltak azok, akik a repülőtámadást irányították. A repülőtámadás után még két szlovák gép szállott fel az iglói repülőtérről; mi lett a többi szlovák géppel, pontosan megállapítani nem lebotett. A szlovák közvélemény felkorbácsolásáaak hatása alatt történnek a Hlinka-gárda garázdálkodásai. A gárda az egyetlen megszervezett politikai alakulata a mai rendszernek s ezért a kormány akarva-nemakarva fénytelen elnézni a gárdisták kilengéseit. Többször tartottak már tisztogatást a gárdában s most a kele t«*szlovákiai események befejezése után újból elrendelték mind a tisztek, mind a legénység ellenőrzését, uft igazolványokat állítanak ki, több tisztet és legénységi állományhoz tartozó gárdistát elbocsátottak a gárda kötelékéből, főleg olyanokat, akik gépkocsikat rekviráltak és menekülőktől pénzt harácsoltak. A gárda létszámát egyébként 80-000-re akarják leszállítani. Megdöbbenést keltett kormánykörökben az is, hogy ismert szlovác családok tagjai közül sokan támogatták az úgynevezett cseh katonai puccsot, amely március elején következett be és amely azután Csehszlovákia fel bomlásához vezetett. A pucos résztvevőit az önálló Szlovákia kormányának megalakulása után Illavára küldték. A letartóztatottak között van Ursini volt szenátor, Hodzsa miniszterelnök bizalmasa és gazdasági terveinek támogatója Szlovákiában. Le van tartóztatva Tóth-paulini dr. is, a szlovák nemzeti párt vezetője. /Folyt.köv./