Házi Tájékoztató, 1939. január-március
1939-01-16 [1924]
L Bl/l L o na o.n, jan uár 16. /Magyar Távirati Iroda,/ . „A Reuter-iroda berlini levelezője az egyrészt loVky István gróf magyar külügyminiszter, másrészt Hitler ka#noell£r és RibbeTttron külügyminiszter között folyt megbeszélésekről kiadott rövid német közlemény idézése után megemlíti, hogy Hitler kancellár a megbeszélések kezdete előtt bemutatta az uj kancellári palota csodáit a magyar külügyminiszternek. A kommunistaellenes egyezményt nem Csáky István gróf iria alá tíerlinben, hanem Budapesten folyik le ez a szertartás. 7, A Reutei T ircda levelezőjének értesülése szerint a kéféra hosszat tartó megbeszélés, amelyet Csáky gróf ma délelőtt folytatott Ribbentroppal, nagyon általános természetű és igen barátságoshangu volt. Hibbentrop minden tőle telhetőt elkövetett, hogy enyhitse azt a csalódást, amelyet Magyarország a cseh-magyar határt szabályozó bécsi döntés felett erezhet. Érintettek a magyarországi német kisebbségek kérdését és a Duna völgyével kapcsolatos gazdasági kérdéseket is. /-/ Ra/Ra/fa Prága, január 16./Cseh Távirati Iroda/ ilácha Emil dr., a csen-szlovák köztársaság elnöke, hétfőn kinevezte Prchala tábornokot a kárpát-ukrán kormány miniszterévé, miután az 1938-i karácsonyi ünnepek előtt a kárpát-ukrán kormány még nem töltötte be ezt az állást. E kinevezéssel a kormány kifejezésre juttatja elismerését azokért a szolgálatokért, amelyeket a cseh-szlovák hadsereg a bécsi döntés utáni válságos időben teljesített a kárpát-ukrán kormánynak és lakosságnak közlekedési eszközök rendelkezésre bocsátásával, uj utak és helyi vasutvonalak épitésével, ami által lehetővé vált. hogy iaejében - sikeresen elvégezzék az összes sürgős fela.datot, valamint azért az általános reprezentatív misszióért, amelyet a hadsereg Kárpát-Ukrainában sikeresen teljesített. Prchala tábornok ismeri Kárpát-Ukrajna szükségleteit még abból az időből, amikor katonai parancsnok volt Kassán./MTI/ Ki $ía/Ra/Mo B e r 1 i n, 16. Január. V/ie zu der neutigen zwéistUndigen Aus sprache zwischen dem Reichsaussenminister und dem ungarischen Aussenminister Gráf Csáky noch bekannt wird, sollen samtliche Fragen des deutsch-ungarischen Verháltnisses zur Erörterung gelangt sein. Für die Beziehungen zwischen Berlin und Budapest sei, wie man hier betont, eine feste Grundlage gescha] fen, und'zwar sowohl durch die im Zusammenhang mit der lösung des tschechí -slowakischen Probléma geschaffenen Tatsachen, als auch durch den Willen der ungarischen Kggierung, das Verhaltnis zu Deutschland und Italien in freundschaftlichem Geiste zu vertiefen. Der Beitritt Ungarns zum Antiknminternpakt habe bereits gezeigt, dass Ungarn sich in jeder Hinsicht zur Politik der Achse Berlin-Rom und darüber íranaus zu der durch das Dreieck Berlin-Rom-Tokio geschaffenén weltpolitischen Front gegen die zerstdrenden Krafte der Komintern bekennt. Diese allgemeine Grundlage der deusschungarischen Beziehungen biete die Gewáhr daíür, dass auch die Einzelheiter der beido Lánder unmittelbar berührenden Angelegenheiten in jenem Geiste" bohandelt verdén konnen, der dor engen Vorbundorihoit bei der Kationon ontspricht. /ÉTI/ -. -• »*
