Házi Tájékoztató, 1937. január-június
1937-01-02 [1921]
HOL \<Lh%% j<2ZY.oA,OZ-0£>,'ia 4~J>. Paris, január 2. /Magyar Távirati Iroda/ Németország súlyos gazdasági helyzete napról-napra élénkebben foglalkoztatja a francia közvéleményt, J\ sajtó külpolitikai megfigyelni hangoztatják, hogy a nyugati nagynata lm aknák feltétlenül tenniök kell valamit, ha nem akarják, hogy a kiéhezett Németország világkitesztrrfá 1 ^idézzen elő. Általános nézet azonban aZ, hogy a gazdasági segélynyújtást a béke megszervezésére vonatkozó feltételekhez kell kötni. "Blumnak - irja az Ami du Peuple - a társadalmi reformokért folytatott harcában éppen elég belpolitikai nehézséggel kell megküzdenie s igy^nem lehet érdeke, hogy munkájának sikerét a hájbprus feszültség megnöv c les''Vel is veszélyeztess^i libben a kérdésben a francia és angol korm-'ny egyetért. egyelőre még idŐelctti az a hir, amely szerint Paris és London" közös javaslatot tett'Berlinben bizonyos feltételekhez kötött gazdasági segclynyuitás tárgyában, de már mindenesetre közeledik az a pillanat, smi*kor Franciaország'és ^nglia határozott formában fel fogja szélit-ni a német kormányt, hogy közölje a gazdasági válság orvoslására vonatkozó nézeteit. Csak Németország őszinte válasza után lehet szó arról, hogy Paris és Lendon gazdasági segélynyújtásra vonatkozó javaslatot tegyen., amely természetesen a német fegyverkezési politikát s az európai feszültség megenyhitásét illető feltételeket ta talmazna. ^gy ilyen javaslat megtétele kockázatos volna mindaddig, mig Németország jelét "nem adta annak, hogy hajlandó volna belemenni az alkuba. Ha ugyanis Hitler elutasítaná a félté eles gazdasági segítséget, a nemzetközi helyzet veszélyessé válnék s a kiisérlet balsikere Nagybritanniát és Franciaországot vagy teljes hallgatásra, vagy pedig vissza* vonhatatlan ultimátum előterjesztésére kényszerítené, Franciaország egymaga nem kezdeményezheti Németország megsegítését - irja "éat volt miniszter a ^épublique hasábjain. Bz a kérdés a világpiac észszerű átszervezésével^áll összefüggésben. A nyersanyagok uj szétosztásának kérdése nemcsak Németország, hanem más hatalmak érdekeit is ér inti .Mindenekelőtt felkeli sz-litani Berlint, hogy nyiltan tárja fel szándékait, azután pedig hozzá kell látni, hogy az eddigi gyarmati rendszert kooperációs rendszerré alakitsuk 4t, amelyben"a nemzetközi t~ke, ipar és kézművesség együttműködnék. Természet esen ; a benn szülött lakosságot és fokozatosan bevonnák az együttműködésbe. Hz az uj] rendszer talán alkalmas volna arra is, hogy uj életet öntsön a népszövetségbe. 0 A K/K Paris, január 2. /Magyar Távirati Iroda/ , jj Temps r'mai tudósit^ja szer in t Mussolini külpolitikáját továbbra is a négyhatalmi egyezmény szelleme hatja át. Nyilvánvaló, hogy az egyezmény első'megfogalmazása ma már nem felel meg a nelyz toköve tel* ménéinek, mindamellett az elgondolás tovább él s Mussolini a beket ma sem az egyetemes biztonságra, nem is a regionális egyezmények rendszeren vagv a népszövetség egyes "ad hoc" meghozott döntéseire, hanem az egymással teljesen egvenjogu nagyhatalmak megegyezésére s a kis- és nagyhatalmaK közötti hieraroniara akarja felépiteni. Tlussolini nézete szerint csak ez a politika háríthatja el a nagy európai haderők összeütközésének veszélyét .
