Házi Tájékoztató, 1935. január-december

1935-02-21 [1918]

I § V a r s 6. február 21./Magyar Távirati Iroda/ Yilnában a MagyarLengyel Egyesület rendezésében Bosstwski tanár " Magyartrszág és Jugoszlávia címen előadást tartott. Az előadóülésről részletesen beszámol a ViInában, megjelenő kormánypárti Slovt és a következőket irja: Bosséwski tanár előadásában kifejtette, hogy Sándor király tragikus halála után egy Prága által sugalmazott és Belgrád által végrehajtott rágalmazási hadi árat indult meg Magyarország ellen. Ez annál is inkább csodálkozásba ejtett mindenkit, mert a merénylet sikeréért az egész felelőssé; Franciaországot terheli. Éppen azért különös volt az a szemrehányás, amelylyel a jugoszlávok Magyarországot illették, hogy a magyar kormány megengedte, hogy az ország területén ideiglenesen horvát emigránsok tartózkodhassanak, amikor Franciaország egymaga az összes fescistaollonos emigránsoknak és monarchialellencs spanyol emigránsoknak áveken keresztül menedékjogot adott. Magyarországét még ^különösebben érintette az a tény, hogy tömegesen utasítottak ki Jugoszéáviából nemcsak a magyar állampolgárokat, hanem a magyar nemzetiségű jugcszláv állampolgárokat is, akik mind ártatlanok voltak. Bossowski tanár ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott Franciaország háboruutáni külpolitikájával, továbbá az olasz befolyásnak a Dunamedencében való megerősödés-'vei és a lengyel külpolitikával, amelyről ncgállapitotta, hogy Bcck külügyminisztersége óta Lengyelország sokkal önállóbb j[ külpolitikát folytat Franciátrszág.;al szögben, uint azelőtt. A iugoszláv- magyar viszály ügyében Genfben hozott határozatot az előadó Magyarország sikerének tekinti. «. Bossowski tanár azzal fejezte be előadását, hogy a francia-olasz bc nem avatkozasi egyozcóny azt jelenti, hogy mind Ausztria, Mind. Magyarország ezök tuán - ha akarják- szabadtn csinálhatnak Habsburg- restaurációt. Az előadás folyamán kJ.étkezett vita során felszólalt gróf Piator azt fejtegette,, hogy Sándor király halálába* a sors kezét lehet látni. Gróf Piator összehasonlította ezt a tragikus halált Fórono Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával, akinek gyilkosából a szerbek nemzeti hőst csináltak, Zdziochtwski tanár, volt rektor többi között a következőket mondotta: A hősi szerb királynak a halála egész Európában mély fájdalmat keltett, azonban a szerbek ennek következtében elvesztették egyensúlyukat s mértéktelen gyűlöletükben és dühükben a tragikus halálért az egész felelősséget Magyarországra p nagyar népre és a magyar kormányra akarták hárítani

: Hónapok multak el azóta és ez a gyűlölet uég mindig toLbol. A franciák ug2 látszik - tul akarnak tenni a szerbeken, ami latható a félhivatalos belgrádi Echo de Belgrád cikkeiből, amely cikkek ^a is tele vannak undorító rágalmakkal, E gyűlöletnek a légkörét a csehek fűtik és a franciák támogatják, Valakire ki kellett önteni a "dühüket és ki lehetett volna ez L'ás, mint a leszerelt ás gyenge Magyaré rszág,s azért, mert az ellenzéki horvátok több állam között Magyarországon is kerestük i.oncdéket, t a magyarék ezreit utasították ki szülőföldjükről, a ely szülőföldet a trianoni szer- • ződás a szerbeknek adott. A szörnyű módon végrehajtott kiutasításokra az ujabb történelemben ne. is találunk példát, hacsak na akarunk visszamenni a XVI, századba. Az angol parlamentben elhangzott interpellációk és az angol közvélemény hatása alatt a szerbeknek be kellett szüntetniük a kiutasításokat azonban kérdés, hogy a szerbek valaha is visszaengedik-o a kiutasitottakat és elkobzott birtokaikat visszaadják-e? Ez az egész gyűlölet a L. aga csúnyaságában akkor láthatd a. legtisztábban, ha összehasenlit juk a magyarok és szerbek kölcsönös érzelmeit* Not csodálható, ha a , .agyarok nomviseltetnek ^a szerbek iránt barátságos érzelLckkel, 'Tikor országuknak 2/3 részét elajándékozták a békeszerződések és amikor az elszakította területeken az utóiálla^ck minden erővel denacionalizálni akarják a magyarságét és Oi-bertelen ...ódon pusztítják a történelmi emlékeket* Ennek ellenére a ms gyarok sohasem általánosítják érzelmeiket és azt , amit politikailag éreznek, ne. teriesztik ki az egyénre. Hogy mennyire lovagiasan gondolkoznak ilyen szempontból, arról nekem L agamnak volt alkalmat; meggyőződni - mondotta a felszólaló-akikor Magyarországon voltam és láttam, hogy mennyire értékelték a magyarok a szerbeknek a világháború alatt tanúsított hősies küzdelmét.. Be/Be " " Folyt, köv./