Házi Tájékoztató, 1934. január-december

1934-02-07 [1917]

§ L o TI d o n, február 7. /Magyar Távirati Iroda./ A Ninetaepth Century oimü folyóirat leeuajbb száma hosszabb tanulmányt közöl rolson KeiBUiC tollából T

'lagyőriU-miia és Eurőpa"cir.imel. á szorzó" kifejti, hogyan lett úrrá a imneis közvőleaányön a támadsetói v.lo félelem gondolata, A biztonsági kérdés minden más európjj, kérdés felett elsőbbrendü szerepet nyer r

:i franci'- meggondolásokban. Ühnsk az volt a következménye, ho^r Franci .ország jjoték /jy hatását a há

bo.ru utáni Eu• ópárr. nagymértekben korlátozták a kisebo b ik-lmskfc&l kötött biztonsági megáll -podások. IHdőn ' a fr*arcia kapcsolatok Lengyelországgal és 'i kis:,ntunttal megtámasztják Fr^rcii ország biztonságát a szerződést sürgotő^ eléged étlen nemzetekkel szemben, ugy "rákkor megfosztják Franciaországot attól, hogy \ sz :b ekéz politikáját köve lesso a béke érdekébe a.A jelenlegi körülmények között Franciaország viszonyát rémet qrszághoz jelentékeny mértékoon & lengyel és csehszlovák érdekek szíják meg, 01 szorszaghoz '' Magyarországhoz való viszonyát pedig Prága? Bukarest és Belgrád magatartása. A franci., hajóhad, különös en a tengeralattjárók számának növelése Franciaország számár; olyan eszközt jelent, amellyel Fagybrit' vnnia magatartását ak r j-a befolyásolni háború esetére, Franci .ország azált.l, Jiogy fenyegeti az életbevágó angol tengeri . . közlekedést a L,i Edr.che csatornában, azt reméli, hogy biztosítja Angolország sealogesseget vflgy eVtiv támogatását. AZ európai egy önsúlyt nem lehet biztosi tani' mig Franciaországot meg nem szab iái tjük biztonsági kérdés .terhétől, ez pedig ^ngybrit-nnia felad.ta, \M Franciaország szilárd tárna gltója status gaoraaK, egyrészt mert azt hiszi, hogy es megzavarná a békét Európában, Másrészt, mert azok a nemzetek, amelyeq:el Franci .ország szoros összeköttetést t ,rt fenn, még mindig a békeszerződésekben látják létezésük biztosi tékái. Ez «» holyzot visszahat a népszövetségre is. A cikk ezután az olasz-francia viszonnyal foglalkozik. Németország aggressziv politikája Ausztriával kapcsolatban elhidegülést idézett elo az olaszoknál. Most az a helyzet, hogv Ausztria jelenti a mérleg n ve Ív ét a francia-olasz és az olasz-njmet kapcsolatok kialakulásában. Ha Kémetország felfalja Ausztriát t akár az Anschluss utján, akár más módon, ez nagyon ösztönzőleg fog hatni az angol-olasz közeledésre. Mig ha biztosit jak Ausztria független fenmaradását ez Németország és Olaszország között fog szorosabb kapcsolatokat létrehozni a békérevizió alapján... a francia-olasz, sőt a francia-német viszony rovására. Ebben van tehát a sarkpontja a közép európai helyzetnek. A cikk végül ismerteti Olaszország törekvését arra,hogy a népszövetséget elválassza vagy épen elszakítsa a versaillesi szerződés alapjáról és hogy olyan helyzetet idézzen elo, amelyben a oékere vizió kérdésének mér le gié se lehetségessé válik. Azt is állítják, hogy a

#

népszöve tségbe be akarjak vinni a négyhatalmi egyezmény eredeti ^alape ive it. Felesleges hangsúlyozni, hogy ezeket a tervel© t Franciaország és a kis sta'us qúo-államok erősen ellenezni fogják, ami az érdekellentéteket mégjobban ki fogía élezni. Ezek a tervek tenát hiábavalóknak látszanak és most nincs ítt az ideje a népszövetsae ujjászerve zésének. R/L