Házi Tájékoztató, 1933. július-december
1933-07-15 [1916]
/-/ } Prága, július 15. /Magyar rávirati Iroda/, A Lidove ftoviny vezércikkben foglalkozü; a Duna-menti terület* rendezesárel, amelyről elmondja, hosy állándójtárgya a nemzetközi sajtó cikkeinek, kombinációinak és"különlDÖző kísérleti ballonoknak. Ha a dunaianti terület rendezetlen viszonyairól beszélnek, ugy a Ián szerint hely in való rámutatni, lio^y más térülőtökön áponsággol nem jobbak vagy rondózottobbok a viszonyok* - Itfom vagyunk megelégedő ttok a mai duna menti állapotokkal - ijra a lap - do jogunk van kimondani, hogy mái' régon mog lene tóét volna találni a kiclágitc rondozést, iia erről a dunai államok o-ymás között ,s maguk tudnának megállapodni. A mai helyzetért súlyos felelősség torholi a hagyhat almák becsvágyát- és féltákonykodésát. Óriási akadály volt például az Ansclilus-szal való agitálás. Es ki tagadhatná, hogy a magyar politika jóival gyorsabb ütemben fejlődhetnék a reálisabb és józanabb fölfogás fele, ha a magyar rovizionizmust nem szítaná folytonosan a külső sogitségbo vetett reményl~o dés. Addig nom lösz jobb a helyzet, amig a nagy natalmákfbc" • nemJLátJák, hogy eddigi politikájúi-: folytatása nom hozhat pozoitiv oro dmeny oko t .Addig nem losz jobb, amíg a nemzotközi politika általános tiszteletben tartott iolszav v nom válik a követelés, hogy a Dunamonte a kis áinai államoké. líom a mi hibánk, hogy Lémet ország nem fogadj, cl érvelésünket, hogy az összes nagyhatalmak közül neki használna a logt bbot, ha beleegyeznék a dunai államok gr.zC. sági mc-.Q)jyozésébe és lomondana az Anschlussról, amelyben joggal látjuk éraokcink veozélvoztetssét, Olaszország is ugy tokintett a i: is antantra, mint az olasz érdekekkel szemben álló alakulatra éabzirt egyoldalúan timogátta a ma yar rovizionizmust. Mi viszont mindig mo&tudtuk érteni, hogy Olaszország nem akarja CDgongodni a volt Ausztna-Magy rország feltámasztását semmilyen formában. Az olasz nemzedékek egész" sorát nevelték amr meggyőz.^dásoon^ ho^y onnok a túlélt középkori alakulatnak mogsommi sitáso :z olasz feilődes feltétele. Do épen ebben azOlaszorszagban, amelynek mai reprezentánsa egykor annyi rokonérzéssel viseltetett a közösen gyűlölt Habsburg-monarchia elleni felszabadító közdelmünk iránt, jobban tudhatnák, mint oárkol másutt, hogy nálunk sincsen semmi lelkesedés az egykori Ausztriába gyarország bármiféle restaurálása.iránt. Ilyen restaurálásnak tekintenek természetesen a kisebb AusztriaJíagyarország újjáalakításának kísérletét, az osztrák-magyar unió formájában. Külpolitikánk téliesen egy véleményen van nyilvánosságunk óriási többségével, amely nem tartja kívánatosnak a dunai politikai konföderációt. Ha kívánjuk a dunai államok együttműködését, ugy" 1mindig csak gazdasági együttműködésre gondolunk, politikai következményét nélkül. Politikailag a gazdasági együttmükö éstol csak egyet várunk: a kölcsönös politikai kapcsolatok javulását, a feszültség enyhülését, szóval kedvezőbb politikai légkört. De ugyanez okokból vagyunk ellene az osztrák-magyar uniónak, mert ez * kikor ülne tétlenül csak arra" vezetne, hogy a viszony a Kisantant és az unió között^csak rosszabbodnék és visznnt lehetetlenné tenné a gazdasági együttműködést is. Nem törekszünk semmi} politikai konföderációra, de amilyen határozottan visszautasítjuk az Anschlusst, ugyanolyan határozottan ollono vagyunk Ausztira ós Magyarország csatlakozás ának. Meggyőződésünk, hogy a„ eunai helyzet, rendezésének föltétele az összes dunai államok tolios politikai önállóságának tiszteletbontartása. Mi magunk tisztolotben tartjuk s ezt követeljük másoktól is. Hajlandók vagyunk mindönkivel egy üt t működni, o célból a legjobb eszköznek a kétoldalú kereskodolmi szerződéseket tartjuk. Amellett tormaszetes, hogy az összes résztvevőknek ogyonranguaknak ós ogyenjoguaknak kell lenniök. Senkire nem lehet semmit rákényszeríteni, mindenkinek szabadon kell döntenie akarata és érdekei szerint. Ezt hangsúlyozni kell, hadd tudiák meg Bécsben és Budapesten, hogy nem kísérelünk meg semmiféle terveket, amelyeket akaratuk ollenáre akarnánk rájuk kényszeríteni, midőn szabad döntési jogot követelünk a magunk számára, nem tagadhat iuk meg azt másoktól sem. JfeSji. * . ._ SS t . .
