Házi Tájékoztató, 1930. július-december
1930-07-01 [1911]
G- ^Bukarest, július 1./M tg& r ár Távirati Iroda/ Az Uni~ versül mai számában a következőket irja: Magyarország 600 millió pengős kölcsönt vesz fel. Mi colja van ennek a kölcsönnek - kérdi a lap - ős ki fogja Magyaróra ág számára a pénzt foly5sitani? Magyarország hadserege felszerelését akarja ezzol az,összeggel felfrissíteni, de nem hisszük, hogy bárki is segíteni fogja ezt a kölcsönakcióját annak az országnak, amely annyira szonszóaai ellen dolgozik, mint Magyarország. Azt mondják, hogy gaz?, asági fellendítésre szükséges a pénz. Hiszon, ha erről lenne szó, akkor ni is segitonők Magyarországot ebben a szándékában. Csakhogy ez nem áll A lap idézi egy francia lap cikkét, amely kategorikusan kijelenti, hogy Magyarországnak nem szabad kölcsönt adni. Megemlékezik az Univerzul Ma :yarország legutóbbi kölcsönakciójárói, ahol ugyanúgy történt a dolog, lint most. Gazdasági fellendítésre kerté Magyarország a genz folyósítását ós , mint később megállapították,- aa Skoda-gyár számláit fizette ki a pénzből, ahonnan nagyobb tüzérségi felszerelést vásárolt. Ma még nagyobb a veszély Magyarországon. A cikk a következőkkel fejeződik be: Aki Magyarországot ebben a köles önt ervében segíti, az ellene, van a kisantantnak, ellene van a békének, ellene van a trianoni szerződősnek, Mindaddig, amig Magyarország politikája a szonszédállírnokkal szemben provokáló lösz és amíg Trianon elleni revíziós politikáját tovább folytatja, addig minden kölcsöntörekvósnek, amely Magyarországától jón, eleve gáncsot kell vetni, azt minden körülmények között meg kell akadályozni, , /r/,5 p £ ,.július 1. /Magyar Távirati Iroda/ A Pravo Lidu vezércikkben foglalkozik : az utóbbi időben mind gyakrabban fölbukkanó* háborús rémhírekkel és kombinációkkal. • A iap szerint ennok egyedüli oka Mussoliniban, a fecsegő Vilmos császár méltó utódában keresendő, aki minduntalan eljáratja'a száját kétyégboosóseben, hogy alig akad már valaki, aki félne tőle* : Nem engedhetjük magunkat félrevezettetni * "irja a-lap - Mussolininak attól a kijelentésétől, hogy az olasz nép harcias. Mindenki tudja, hogy az olasz valóban nagykultúraju nép, de a^harciasság puskaporát már évszázadokkal ezelőtt ellőtte. Most nincs más kívánsága, csak a béke* Mussolini és csatlósai tudvalévően híjával vannak minden személyes :i bátorságnak vagyis egyszerűbben " szólva - gyávák. Ismeretes, hogy Mussolini mindaddig nem mert bevonulni Rómába, amig meg nem bizonyosodott, hogy az semmi kockázattal sem jár* E|yéDként Mussolini politikájával a legsúlyosabb" gazdasági válságba döntötte Olasz országot • Még ha figyeltoon kivül hagyjuk is a katonai bátorság pszichológiai okait, Olaszország gazdasági okokból sem folytathat háborút.