Házi Tájékoztató, 1929. október-december

1929-11-04 [1908]

/Bents vezércikkének vége../ Kö z éperf'ópá"HThelyzetc a nemzetközi politika szempontjától tekintve: Itt; is aggódnak, hogy .egy nagy helyettesítése sok kis állammal nemcsak a határok szaporítását jelenti, hanem kilátásba helyez sok mindeníele konfliktust. Erre az aggodalomra csak a valósággal lehet válaszolni.Az uj rendszer kevésbe nyugtaiaiitó mint a regi. Legelsősorban.mondha tjak, hogy ez a rendszer lényegében a különböző nemzetisérek maximális igazságán alapul, igy tehát stabilabb és '£ufópa békéjét távolról sem veszélyezteti ugy, mint a Habsburg-monarchia nemzetiségi kérdései, ihez járul az. hogy azon államok, amelyek az uj Kkőzépeurópai államrendszerhez tartóznák, kicsi:., és így éeugy ideális okból, mint létérdekből bekes külpolitikát kell hogy folytassanak. A nemzetiségi forradalom, amely a Habsburg-monarchiát az utóda Hámokkal helyettesítette, a demokrácia nevében történt, üzen demokrácia exponensei a népek es államok közötti kapcsolatokat fejlesztik. .A régi külpolitikát a mögötte alló dinasztikus, vagy feudális katonai, és gazdasági csoportok érdekei alapján határoztak meg. Jizzel a politikával szemben az uj államok teljesen demokratikus szellemben azt az egyesült célt akarják eiérni, hogy a szomszédos államok békésen együttműködjenek és ,elősegítsék a demokratikus néoek egysegének faepiFeset. Üz az ideológia, amely az uj közéueuróp-.i'államérdekekben megegyezik, vezette őket a népszSvetséghez. ..... Egyetlen kis állam sem találhat előnyt egy imperialista politikab n vagy valamely irányban Való terjeszkedésben* Ellenkezőleg, minden kisállamnak első sorban érdeke , hogy engesztelő politikát folytasson es támogasson egy demokratikus nép jogot, amely neki biztos garanciákat nyújt. ° f ••; ; § P á r i s, november W/Magvar Távirati Irod'a/ i Journal tudóátóját a km párisi román követségen óva intették a némat osztrák és Tiaevpr forrásból szármáz, célzatos híresztelésektől. amciyeK a ro mán kfráíyi család keblében kitört egyénetl,nkedásókról szolnak. § R ó m a , november 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Tribuni idézi William Good oxfordi beszédét, amely szerint illogikus volna Angliától, ha a Magyarország rekonstrukciójához történt hozzájárulás után most ujabb pénzügyi terheket róna erre az országra. Good szerint a munkáspárti kormánynak el kellene oszlatni az egyes európai fővárosokban táplált gyanút, mintha a magyar kormányhoz intézett tulköveteléseknek politikai jellegű ellenszenv volna az oka.