Házi Tájékoztató, 1929. július-szeptember
1929-07-03 [1907]
/-/ Prága, július 3« AL-yar Távirati Iroda/ A Národni Politika a JCkidasnómetii inoidenssel összefüggésben qzt mondja, hogy a budapesti sajtó hisztérikus irásmodora nem teritheti el a cseh hivata&os köröket nyugodt, de határozott fellépésüktől. A csehszlovákok nem kerestek konfliktust Magyarországgá^ mert ezzel csak tápot adnának a nyolc^milliós állam nagyzási hóbortjáhak. A tőt lapok állítólag represzszá/iákat követelnek a cseh-szlovák területen hírszolgálatot teljesítő magyar vasutasok ellen és követelik a komáromi,"párkánynánai és pozsony-ligetfalui vasúti határátlépések lezárását. - A Národni List y szerint a cs^&Bzlovák külügyminisztérium nem hajlandó napirendre térni a konfliktus felett. Nem tilthatják meg a magyaroknak, hog? ne tartóztassák le területükön azt, akit aktnak, de a hat ár szolgalatot teljesítő vasutasok szolgáiéit kivételes rend szabályozza es na Pecha kémkedett volna is, visszahívását kellett volna kérni. A cseh-szlovák hatóságok Pecha letartóztatását azonban csak az újságokból tudták meg Ezt meg kell toroXlni. Budapest megfelelő választ fog kapni. Egyelőre egy vonalon szünetel a forgalom Magyaroszág felé, A magyaroknak inkább van szükségük a Cgeh-szloyakia fele való forgalcapüa.' t mint fordítva. A szomszédokkal Csehszlovákia baráti viszonyban akar,élni, de ez le-, hetetlen volna, na a hidasnómetii esetben némán tűrné, hogy vasutasainak biztonságát a magyar szoldates&a fenyege,0ij£. A k.lügym.misztériumhoz közelálló Ceske Szlovo kilátásba helyezi az egész ^seh-szlovák- magyar határ l&zerását a magyar praktikák" folytatódása esetén* Ami Pecha esetét illeti, irja a lap, ugy látszik a magyarok azért félnek a kémektől, mert nem szerűtek le teljesen. •—•• Ki leértene kémeket egy valóban leszerelt országban? - kérdi a"Ceskó Slavto. Ha pedig Magyarország tényleg leszerelt, ugy magától elesik a vétf, hogy Pecha kémkedett. A Pravo Lidu annak a véleményének ad kifejezést, hogy Peoha Ifitartóztat ása válasz akar lenni Palout kapitány :. • elítélésére,'aki tudvalevőleg a prágai magyar követséggel is kapcsolatokat kerosott. T § P á r i s ; július 3./Magyar Távirati Iroda/ A Petit Párisién az Aotion Prancaise szerkesztőségéhez intézett levelében a leghatározottabban megcáfolja az újságnak azt az állítását, hogy a lag pénzt kapott a Temps szerkesztőséginek közvetítés ivei Bulgáriától, A lap a cáfoló levélhez a következő megjegyzést fUzi; Nem tudjuk, hogy Roez ás Rivet szerkesztők mennyiben voltak felhatalmazva arra, hogy a bolgár kormánnyal folytatott tárgyalásaik során laptársaikat megemlitsák. Annyi azonban bizonyos, hogy Roeznek csákugyan kifizettek 750.000 frankot, amit egyes lapoknak ás hírszolgálati irodáknak szántak. Bizonyos továbbá, hogy a bolgár kormány meg volt elégedve a megá lapodás végrehajtásával ás később újból megújította a megállapodást.
