Házi Tájékoztató, 1929. július-szeptember

1929-07-01 [1907]

Kramarz/ § /-/ Prága* július 1. /Mag ar Távirati Iroda/ /a versailesi s erződés tiz éves évfordulója alkalmábóx a Narodni L^styben vezórcikket irt, amelyben azt írja, hogy Európa legbéketlenebb állama a magyar. Tul egyoldalúak a békeszerződések, amelyek kijelentik, hogy a háborúért csak Németország felelős. Mi,tudjuk- irja Kramarz - hogy a balkáni nyugtalanság tűzfészke nem Bécsben volt, hanem Budapesten. A monarchia külpolitikájában Budapesté volt a döntő szó. Budapest a világháború főbünose. Csodálatos, hogy Parisban az az érthetetlen reménykedés tartja magát, hogy a magyarokat megnyerik Franciaország szamara és eltávolítják az olaszoktól, A magyarok mindenekelőtt a kisaivítanttól szeretnék megvonni Franciaország bizalxmát. tehát Franciaország barátságával fognak tüntetni mindaddig,amig Parisban tisztán és hangosan tudomásukra nem adják, hogy Franciaország a kisanatant beleegyezeése nélkül nem en^ed meg semmiféle határmódositást. Ezt Franciaországnak annál inkább meg kell tennie, minthogy a kisantant államai a "• között vannak államok, amelyek Franciaországgal szemben nem éppen nagy lelkesedést tanúsítanak. Természetesen a kisantantnak is másképen kell a magyarokkal szemben viselkednie. Ami Budapesten történt, azt nem lett volna szabad oiy tul diplomatikus nyugalommal fogadni. Ahogy ' " %lko miniszter a kisantantnak válaszolt, az egy 8 milliós állam reprezentánsaira széről/ a 45 milliós kisantanttal szemben. A követek visszahívása lett volna az egyedüli megfele«?-válasz. Adcor ^alko ur is más hangot talált volna azokkal az államokkal szemben, amelyek békén tűrték a frankhamisítást, a szent-gotthardi géppuskákat és minden egyebet, amirőcb tudnak, dt a béke eredetében hallgatnak, pedig tudnának róla beszélni. JA^LM^JfC^^ i*r& Ha valaha szükség volna Magyarországgal szemben mozgósításra - mondja tovább Kramarz - a nézetek erről különbözők lehetnek; - én nem tartozom azok közé, akik meggondoltatlan lépésekre uszítanak; - de nagyon jól ismertem a magyarokat a háború előtt huszonöt évvel és tudom, nekik csak a határozott és félelem nélküli felleges imponál. Senki sem követeli, hogy a magyarok legyenek megeiegedeve azzal, ami történt, maguk között beszélhetnek ahogy akarnak, de a kisantant képviselőivel szemben nem engedhetik meg maguknak azt, amit inás állammal szemben sem mernek megtenni. Katonailag is elég erősek vagyunk, hogy követeljük Budapesttől, ne provokáljon bennünket. Annál Kevésbbé tegye ezt. minthogy nem fizettük neki vissza a tótok kínszenvedéseit és elnyomását.