Házi Tájékoztató, 1928. március-május

1928-03-05 [1903]

g .J.ír e n I , március D. /Magyar Távirati Iroda./ A Journal de Gé­gévé hasábjain ,/iiHam. Martin vezércikkben foglalkozik a géppuskák ügyével. Megállásit ja, hogy az ügy jelentősége kezdetben egészen alárendelt volt. El lehet fogadni azt a tételt, hogy a géppuskák, amelyeket Olaszországból egy cseh vasúti állomásra küldtek, csak véletlenül került magyar területre. Ha Magyarország az ügynek ebben a stádiumában azt modnja "Gyertek, nézzé­tek meg magatok, nincs semmi titkolnivalónk! : ', akkor diplomáciai helyzete igen szilárd lett volna. A népszövetség hálás lett volna Magyarországnak, hogy megkönnyíti feladatát és nem teremt felesleges incidenst. A vizsgá­lat folyamán kímélettel jártak volna el irányában. Az invesztigáció rend­szere amugyriis olyan korlátokhoz van kötve, hogy lehetetlenség"'lett vol­^na a bizottság számára mást megállapítani, mint az amúgy is ismeretes té­nyeket. Magyarország tehát semmit sem kockáztatott volna. ahelyett azonban a magyar kormány szétrombolta a szállítmányt és kevés híjjá, hogy szét nem szórta. Amikor pedig a népszövetség mosta­ni elnöke közbelépett, hogy megakadályozza az anyag szótszórását, akkor a magyar kormány viharosan tiltakozott ez ellen, ahelyett, hogy hálás lett volna Cheng-Lonak, aki egy ujabb ballépés elkövetésétől kímélte meg. A ma­gyar kormány állandóan ugy viselkedett, mint akinek titkolnivalója van. Ilyen körülmények között az invesztigáció, amely először alárendelt jelen­tőségű volt, most európai érdekű kérdés lett. Ha nem tartják meg az invasztigációt, akkor a biztonság egész rendszere, a leszerelés jcvoio és a népek közeledése mind kérdésessé válik jnnek következményei elsősorban abtan mutatkoznak majd, hogy az áitalános leszerelés terén ujabb nehézségek merülnek fel. Ha a népszövetség most kudarcot vall, a nacionalista pártok ezt mindenütt örömuj ongással fogják fogadni. Akkor többé nem lehet szó például arról, hogy a'francia népet rávegyék a Pajnavidék kiürítésére. illiam.. Martin ezzel végzi cikkét: Semmiféle ellenszenvvel nem viseltetünk Magyar rszág- iránt, de ki kényszeritette Magyarországot, hogy ilyen helyzetbe juttassa önmagát? $ v .4A?,\ f >,Mrcius 5. /Magyar Távirati Iroda./ A Journal de Geneve bo tudósításban közli Bethlen debreceni beszédét. F § P á r i s, március 5./Magyar Távirati Ircda./ A Tsmps közli a k»r-t mányzónák a Falu-Szövetség krngresszusán elmondott beszédét. N e w y « r k, 5.Maerz./Wolff./ Die hiesigen frígner Horthys hielten eine Frotestversammlung gegen das bevorstehende .lintreffen von fünfhundert Korthy-Anhaengern ab, die zu der Enthüllung des Kossuth-Denkmals nach N^w­york Keimen sollen./'JTKB./ § Berlin, március 5./M«_yar Távirati Ir»da./ A P^ster Lloyd cikke az invesztigácicról me jelent a Bcrsenzeitungban. Bethlen gróf debreceni beszédét bőven hozza a Börsenzeitung> a Deutsch Tagészeitúrig; rövilen a Gurmania. ^

Next

/
Thumbnails
Contents