Házi Tájékoztató, 1928. március-május
1928-03-01 [1903]
P, § P a r i s, március 1. /Magyar Távirati Iroda/ A Temps és., a Debats budapesti hivatalos kommünikét közöl a Havas után ismertetve a magyar kormány ajánlatát és a román kormány viszontajánlatát az optáns ügyben. Ennek a kommünikének a másolatát nem kaptam meg, ellenben a Havas azt mondta, hogy tőlünk kapta, /A távirat február 29-rol van datálva és igy kezdődik: Tudvalévő, hogy múlt év november 15-én a magyar kormány ... / A szövegből Ítélve ez meg is felelhet a valóságnak. Megkaptam másolatban a Magyar Távirati Irodának azt a jelentését, amely kimutatja, hogy miért tartják a magyar^körök a román ajánlatot elfogadhatatlannak, hivatkozva arra, mennyi jóvátételt kell nekünk fizetni és,mennyi az optánsok földjének az értéke. Ezt a kommünikét a Débats teljesen közli, a Temps azonban csak ket sorban felemlítve,^ hogy magyar hivatalos körök a román ajánlatot elfogadhatatlannak tartjak. Ugyancsak ezről a kérdésről cikkezik objektíve a Pariö Midi, felemlítve, hogy a kérdés teljesen nyilt és a népszövetség döntése előtt áll, £/*/ F r á g a,március 1. /kanyar Távirati Iro a./A Karodni ^Listy Dst'larna Walko Lajos Külügyminiszternek a külügyi bizottságban mondott Bőszedéről a következőké 1en i'r: I J ory ne legyen' kétség afelől, mennyire becsüli a magyar kormány nemcsak ezt a szentgotthárdi esetet, -hanem az' egész né"szövetséget, flalko Lajos külügyminiszter megszólalt a parlamentben. A magyar vasüti szabályzat suprema lex-ként merült fel nemzetközi kérdésekben, a magyar., hatósági személyek és szakértők pedig fel ;lbezhjt .;tlan tekintélyekként. A népszövetsé "i tanács eddi-: nem döntött, tehát a magyar kormány ugy cselekedhetik ahogyan iol esik. A külügyminiszter azonban kétséglevonta tármely államnak é's a. tanács elnökének jogát is, hogy igényt támasszon í'agyarországgal szemlén, mert igy azután f .agyarországot állandóan nyugtalanitani lőhet. Fellépni 1 apyarorszá-" ellen - úgymond'"- csak-akkor lehetne, ha a hadianyar megsemmisítése háborús veszélyt jelentene. A külügyminiszter itt kedélyes lett és mulattatni kezdte a képviselőházat. ]lmondta, hogy Tagyarorözág a leglelkiismeretesebben alávetette magát a békeszerződésnek, de ;z nem jelenti azt, hogy " a leszerelés ellenőrzése kicsinyes és sértő legyen; a vizsgálat jogát nagy-jelentőseim fontos esetekre állanitották meg,"de nem azért, hogy "azzal államokat lealázzanak. Végül, hogy a képviselőház megismeri a teljes igazságot, a miniszter a- határmenti katonai mozgolódásokról kijelentette, ho£*y nem Mapyarország a tárradó fél, hane. a vele szembenállók. I'agyarország azonban - .jegyzi meg a Xarodni Listy - kötelezte magát a leszerelés végrehajtására. Talán különb eszköz, ki el kellene erre rákényszeríteni, mint ahogy türelmében-és tulkorrekt voltában a kisantant tette, mikor a népszövetséghez fordult. Látható, hogyha katonai ellenőrzés megszüntetése időelŐttl volt. Az eílenőrzőbizot tság a helyszínén való jelenlétivel többet jelentett volna I'agyarország ellen, tehát a szentgotthárdi affér egyetlen logikus következménye a leleplezéstől kezdve .Yalko Lajös^külügyminiszter provokáló beszédéig csak a katonai ellenőrzés megújítása lehet. A magyar kormány egyébként nem a szentgotthárdi esettel, hanem azzal a móddal, ahogyan azt el akarja intézni, oly helyzetbe iuttatta a népszövetséget, amely Számára elvi és presztízskérdést jelent, amelyben megmutatkozik, vájjon az akar-e és tud -e lenni a népszövetség/aminek megalakult. t JRocnÁe/ kiadni)
