Hazai Tudósítások, 1989 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-01 / 3. szám

1989. XXVI.évf.3.sz.Hazai Tudósítások

1

A MEGÚJULÁS UTJÁN

Egyesülési és gyülekezési törvény

Az Országgyűlés 1989. január 11-én folytatta az 1988. december végi, felfüggesztett ülésszakát. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter terjesztette elő az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezeteket. Elmondta, hogy mind a gazdasági, mind a politikai reform olyan alkotmányfejlődést kiván, amely Magyarországot az európai alkotmányfejlődés fő vonalához csatlakoztatja.

Az uj alkotmány kidolgozása 1989 végére várható, azonban addog is elkerülhetetlen néhány módosítás. A januárban benyújtott alkotmánymódositó javaslat lehetővé teszi az Alkotmánybiróság felállítását, a népszavazás törvényi szintű szabályozását, továbbá az Országgyűlés ügyrendje módosításával kapcsolatos szabályokat, az uj egyesülési és gyülekezési szabályokat, illetve az alternativ katonai szolgálat szabályainak bevezetését. Kulcsár Kálmán bejelentette azt is, hogy a kormány március 31-ig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást és törvénytervezetet.

Az egyesülési jogról szóló törvénytervezet benyújtása a jogállamiság felé vezető ut fontos állomása. A gyülekezési joggal együtt az egyesülés joga alapvető emberi jog, amelyet a magyar állam nem adományoz, hanem tiszteletben tart. A tervezet szerint bármely tevékenység végzésére létrehozható egyesülés, amely összhangban áll az alkotmánnyal és amit nem tilt törvény.

Ez utóbbi körbe a fegyveres szervezetek létrehozásának tilalma tartozik. Már tiz ember alapithat szervezetet, ami a megalakulás formaságaival már létre is jön, csak a jogi személlyé váláshoz szükséges az, hogy a biróság nyilvántartásba vegye. A nyilván-