Hazai Tudósítások, 1989 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
1989.XXVI.évf.15.sz Hazai Tudósítások 14 Dr, Zsedényi Béla ártatlan volt Az Igazságügyi Minisztérium az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Dr. Zsedényi Bélát 1944. december 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé választotta. E minőségében az államfői jogkört is gyakorolta. A későbbiekben, 1947 őszéig a magyar politikai élet egyik résztvevője, a Magyar Függetlenségi Párt alapító tagja és országgyűlési képviselő volt. 1950-ben első fokon a Budapesti Törvényszék koholt vádak alapján kémkedés, valamint háborús és népellenes bűntett miatt életfogytig tartó fegyházra, a politikai jogoktól 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az első fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bírósághoz csak késedelmesen, hét év elteltével, 1957-ben terjesztették fel. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet hatályon kívül helyezte és az eljárást a nyomozati szaktól megismételni rendelte azzal, hogy a terhelő bizonyíték kizárólag dr. Zsedényi Béla beismerő vallomása volt. A megismételt eljárás során vált csak világossá, hogy dr. Zsedényi Béla már 1955-ben a fegyházban meghalt. Az Igazságügyi Minisztérium az elhunyt leányának kérelmére feltárta az eljárás további részleteit és a következőket állapította meg. Dr. Zsedényi Béla ügyében a Legfelsőbb Bíróság 1963-ban perújítási eljárást folytatott le és végzésében kimondotta: az elhunyt politikus fizikai és lélektani kényszer hatására tette beismerő vallomását, és ártatlanul ítélték el 1950-ben. Az ügyet azonban akkor a Legfelsőbb Bíróság „szigorúan titkos" minősítéssel látta el, miért is a perújításról és annak eredményéről, vagyis dr. Zsedényi Béla ártatlanságáról sem családja, sem a magyar közvélemény nem értesülhetett. Az Igazságügyi Minisztérium erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a közvéleményt tájékoztassa a dr. Zsedényi Béla ellen folytatott büntető eljárás törvénysértő voltáról. Az igazságügyi kormányzat és a magyar jogásztársadalom kegyelettel emlékezik meg
