Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-08-15 / 15. szám
1987.XXIV.évf.15.sz. Hazai Tudósítások 5. volt, számos általuk kiképzett fiatal szakember állt a rendelkezésére. Ez volt a Böckh-iskola. Az apa javaslatára rendelte el a magyar kormány, hogy 1906-tól az Erdélyi-medencében kálisó, ezen értékes műtrágya-alapanyag után kutassanak. A véletlen itt is közbeszólt: kálisó helyett Kissármáson és környékén hatalmas mennyiségű földgázra bukkantak. E kutatás már Böckh Hugó irányításával folyt. A két Böckh kezdeményezte az úgynevezett szénhidrogéntörvényt is. Az Országgyűlés a világon elsőként nyilvánította 1911-ben állami monopóliummá a szénhidrogén-kutatást. Kikötötte azonban, hogy e jogát az állami ellenőrzés fenntartása mellett a kormány átruházhatja esetenként magántársaságra is. Az első két koncessziót - Böckh Hugó közvetítésével - a londoni Brit Beruházási Tröszt kapta meg. Az angolok a Muraközben és a Keleti-Kárpátok területén kutathattak. Közbejött azonban a világháború. Ekkor Böck bebizonyította, hogy mint állami "iparkapitány" is kiváló. Az egbelli állami olajkitermelés biztosította jórészt akkoriban a Monarchia hadseregének és iparának kenőolaját. Böckh Hugó szakértelmét mind a forradalom, mind az ellenforradalom elismerte. A tanácsköztársaság idején az ásványolaj- és földgázbányászat távlati fejlesztési terveit dolgozta ki. 1919-1920 telén viszont már Teleki Pál megbízásából térképezhette föl a feltételezett dél-dunántuli olajmezőket. A kedvező tapasztalatok nyomán született meg 1920 őszén az APOC, az Angol-Perzsa Olajvállalat leánycégeként a Magyar Olajszindikátus. A kutatás költségeit a brit tröszt fedezte. A feltárás hasznából a magyar kincstár egyharmad arányban részesedett. A hazai olajbányászatot tehát e tőkeszegény korban angol pénz "olajozta" meg. Böckh Hugó tevékenységével a britek is elégedettek voltak. A magyar szakember 1923-ban fölcserélhette
