Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-15 / 13-14. szám
1987.XXIV.óvf,13-I4fsz. Hazai Tudósítások 25 Afrikában egyébként elterjedt maszkok, ősábrázoló szobrocskák, egyáltalán a különféle élőlényeket bemutató művészi tárgyak. E ténynek két oka van. Egyrészt Teleki és Höhnel pásztornépek földjén nyomult át, s ezek az ábrázolatok inkább a földművelő etnikumok tárgyi kultúrájának tartozékai. Másrészt a Szudánból kiinduló mahdista függetlenségi háború /1882-1899/ harcos mohamedán szemlélete fordulatot hozott Köz£p-Kelet-Afrika kortársi ábrázoló művészetébe: a mahdista puritanizmus keményen tiltotta s üldözte i& az élőlények ábrázolásét. A gyűjtemény java részé így korabeli használati tárgy és fegyver - rezdob, fújtató, sirbetét, kecskebőr tejesköcsög; számos szépén kidolgozott szúró*, vágó-, lövő- és ütőszerszám no meg pajzs. A gyűjtemény másik fele ékszer: v&s-, réz-, ritkábban ezüst pálcika, drotteuercs, láncocska. A hazai gyűjteményekből korábban leginkább a maszáj törzsek készítményéi hiányoztak, ameiyeket loreszt még nem e hivatásos ötvösök es kovácsok készítettek, harem ügyes pásztorok vagy parasztok. A Teleki-centenárium három eseményéből Kettő - a tudósok ugye. az íKarus-buszos expedíció fűként új természettudományos megfigyelésekre vállalkozott. A iexeki-emiekulee néprajzi, földrajzi beszámolói a mai magyar afrikanisztika számára jelentenek nyereséget. Az embermagasságú kikuju pajzsok azonban, hogy a kiállítás leglátványosabb darabját idézzük példának, a budapesti közönségét időben as tértén távoli nepek kultúrájához vezetik el - Teleki Sámuel szellemében. Ligeti Lajos halálára /1902-1987/ Életének 85. óvében elhunyt Ligeti Lajos, a XX. századi magyar tudomány egyik meghatározó egyénisége, világhírű orientalista, a magyar őstörtcnatkutotás nagy tekintélye. Ligeti Lajos 1902 október 28-án született Balassagyarmaton. Az Eötvös Kollégium taqjaként tanult a budapesti egyetemen klaszszika-filológiát, turkológiát és magyar nyelvészetet. Doktori vizsgája után Párizsban folytatta keleti tanulmányait, a kor nagy tifiúsainál. Mongol, tibeti, kínai ismeretei birtokában előbb Párizs-