Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-01-15 / 1. szám
1986.XXIII.évf.l.sz. Hazai Tudósítások 10 /a „magyar nipnek... ippülisire», ahogyan ezt az első magyar nyelvű könyv, a sárvári Uj Testamentum ősimének alcíme jegyzi meg/ és az európai kulturális fórum tiszteletére, nem mutathatott be „mindent”. Többet tárt elénk és kevesebbet mutatott be, mint az 1882-es nagy hungarika, nagy középkori kódex-kiállítás, amely korszakos jelentőségű volt. Többet, ugyanakkor kevesebbet? A krónikás magyarázattal, az ellentmondás feloldásával tartozik olvasóinak. Sorsunk és történelmünk, a magyarországi művelődéstörténet úgy alakult, hogy napjainkban Mátyás király világhírű könyvgyűjteményének valamivel több mint százhetven példányáról tudunk. Ezek közül itthon van negyvenhat. A többit két világrész, Európa és Amerika tizenhárom országának negyvennégy könyvtárában, összesen tizennégy külföldi városban őrzik. A mi negyvenhatodik corvinánkat néhány esztendeje 5000 fontért vásároltuk meg a londoni Sotheby et Co. antikvárius cég árverésén. A második világháború is súlyos, nagy rendet vágott a hungarikák világszerte föllelhető együttesében. Számos ismert kódex pusztult el, vagy lappang még valahol. Számos kódexet, magyar vonatkozású középkori írásos remekművet még kiállítási kölcsönzésre sem kaptunk meg - a Vatikáni Könyvtár például régebbi pápai rendelet alapján egyszerűen nem vállalkozik külföldi kölcsönzésekre. Ehhez számítsuk hozzá a nemzetközi biztonsági, biztosítási és állagmegóvási követelményeket. Három olyan - nem nagy termet tudtunk biztosítani, amelyek - légkondicionálás, páratartalom, biztonság - minden kívánságot, követelményt kielégítettek, s e szűkös helyen bemutatni ötszáz év fényét, műveltségét, műveltségének ragyogását, beilleszkedésünket Európába, az európai egyetemes művelődés magyarországi gazdagítását? A kódexmásoló ferencesek, domonkosrendiek, kolduló barátok, kartauziak, pálosok szerzetesi szorgalmát, illuminátorok festményeit, iniciálék arany és bíbor ragyogását?
