Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-06-15 / 11. szám
1986.XXIII.évf.11.sz Hazai Tudósítások 11 vak jelentős hányadát a 16-17. századi török hódoltság. Ezek emléke, valamint az újabb telepítések, tagosítások kis tanyái nak, tanyabokrainak elnevezése a határnevekben maradt fenn. Ha a híres iskolaváros, Sárospatak minden köve összerogyna, a határában lévő Diákülő neve hírül adná a város múltjának lé nyegét. A Lengyeli-dűlő egykori szláv telepesekre utal, a hajdanvolt Bicere falu a Balkánról felhúzódott szerb népcsoport egyik legészakkeletibb pontja. De történeti korokat idéző forrás az Irtás dűlőnév Sarkadon, a Nemesek-tagja Nagyhalászban, a Zsellér-dűlő Budapesten, a Dancsár határrész Csabdin, a Kossuth-föld Jászladányban, a Bárnevóna-dűlő Edvén, a Szikrácska Hódmezővásárhely közelében. Igen, ez is, mert szerte az országban a termelőszövetkezeti mozgalom korai szakaszának is új helynév-szavak az emlékei. Ilyen a Szikrácska például, mely az 50-es évek elején Szikrának alakult a volt főispán majorjában, de később beolvadt egy nagyobb termelőszövetkezetbe. Az alakulás emlékét manapság már csak a kis közös gazdaság nevének becézett alakja tartja meg az emlékezetnek. Gépállomás-dűlő, Rongyosokhajrá-dűlő - a közelmúlt falusi történelmének nem egy hasonló helynevét őrzi egy dicséretes vállalkozás: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium földrajzinév-bizottságának sorozata, mely megyei füzetekben adja közre a forrásértékű határnév-szavakat. Ugyancsak a minisztérium kezdeményezésére terjed a határnév-védelem a szövetkezetek és állami gazdaságok egy részében. A főhatóság azt ajánlotta, hogy a táblásitott határ neveit ne csupán szám mai és betűvel írják ki és vegyék nyilvántartásba, hanem adjanak neki kettős nevet. Ezt tették Gencsapátiban, Mányban, Megyaszó-Alsódobon, örményesen, Rakócán és másutt, ahol a színtelen üzemi nyelvnek erőt és szint kölcsönzött a történeti elnevezés felújítása: Zsellér-rét P-2, Gyeptörés 0-38, Darudelelő B-4, Őzitató S-l, Sajgó Á-9-es.
