Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)

1986-01-15 / 1. szám

L986.XXIII.évf.l.sz

Hazai Tudósítások

17

KELLÉR DEZSŐ 80 ÉVES

Születésnapja alkalmából az Elnöki Tanácstól a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta.

A kabaré 1950-től a 70-es évek derekáig Magyarországon egyet jelentett Kellér Dezsővel,- Hogyan lett konferanszié, milyen út vezetett a színház világába?- Először festő akartam lenni, a gimnázium nyolcadik osztályával egyidejűleg az Oroszlán utcai Felső Iparrajziskola esti tanfolyamát is elvégeztem - mondja a ma is népszerű művész. - Az érettségi után a Ma Este című lapnak rajzoltam. A lap elküldött, hogy egy interjúhoz portrét rajzoljak, de az újságíró késett. Mivel én már kész voltam a munkámmal, megcsináltam az interjút is. A rajzért két pengőt, a szövegért nyolcat fizettek. Bár a matematika sosem volt erős oldalam, kiszámítottam, jobban járok, ha riportírásra adom a fejem. Hogy könnyen startolhattam ezen a pályán, abban nagy segítségemre volt Andor bátyám, aki már 13 éves korában Az Újság belső munkatársaként dolgozott. Őt kis Kellémelc becézték, engem, az öccsét már nem hívhattak így, ezért a pici Kellér lettem. 28 éves voltam - hogy a fenti kérdésre végre feleljek -, amikor először konferáltam;

a Terézkörúti Színpadon léptem fel először, 1933-ban. Utána csak alkalmilag konferáltam, főként írással kerestem meg a lóversenyre és kártyára valót. Tréfákat, kuplékat dalszövegeket írtam, ezek közül sok vált népszerűvé, ma is örökzöld slágerként hangzanak el. Mondok egy-két példát: a Papiak mellett lakik a Katica, a Jaj de jó a habos sütemény, az Asszonyom Önt keresem. írtam magyamótákat is: a Szeretem a kertet, a Nem tudom az életemet hol rontottam én el.

Több operett librettóját átdolgoztam - többnyire Békeffy István társaságában - ezek a Luxemburg grófja, a Csárdáskirálynő, a Gerolsteini nagyhercegnő /amit egyébként ebben az évadban újít fel a Fővárosi