Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1985-12-15 / 24-25. szám
1985.XXII.évf.24-25.sz Hasai Tudósítások X 36 tartották, hogy német eredetű. Egy neves amerikai kártya-történész - nyilván a svájci alakokból ítélve - Svájc kártyái közt említi, bár ott sohasem gyártották, vagy használták. ITyitott kérdés volt az is, hogy egy líagyarországon régóta gyártott, hagyományos kártya lapjai miért ábrázolnak a svájci mondavilágból vett alakokat. Teli Vilmos történetét Schiller örökítette meg ’Vilhelm Teli című, 1304-ben megjelent drámájában. Ez nem sokkal később magyarul is megjelent, és 1827-ben a kolozsvári színházban elő is adták. A Habsburg uralom alatt élő magyarság nagy érdeklődéssel fogadta a darabot, mert abban az időben Európa-szerte már forradalmi mozgalmak érlelődtek. Ez inspirálhatta Schneider József pesti kártyafestőt, hogy a svájci történelmi monda alakjait válassza kártya-lapjainak illusztrálására, mert a Habsburgok elleni küzdelemben Svájcnak is része volt. Egy német író müvében szereplő alakokat a Habsburg cenzúra nem kifogásolhatott, míg magyar szabadságharcosok szerepeltetésére nem volt lehetőség. Schneider Teli-kártyája 1835 körül jelent meg és emlékeztetett arra, hogy az ország a Habsburgok alatt nem szabad, míg a svájciak már korábban kiűzték őket. Egy eredeti csomag - nyilván az 1849-es emigránsok útján - kikerült Angliába és jelenleg egy ottani kártyatörténész birtokában van. Schneider után a magyar kártyafestők egész sora gyártotta tovább a magyar kártyát, mely eszmei tartalmánál fogva a monarchia más országaiban is elterjedt. Ausztriában és Csehszlovákiában ma is gyártják. A magyar kártyának egyedülálló jellegzetességet ad az, hogy a hagyományos kártyák közt az egyetlen, melynek eszmei tartalma van, s azt a svájci mondából meríti. i o -
