Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-12-01 / 23. szám

1985.XXII. évf.2 3.s z

Hazai Tudósítások

oo

ZPJjKLIEK előtt- Art)ád-hdzi uralkodók emlékei -Újságírók, televíziósok és rádiósok részére rendezett zártkörű bemutatón megkérdeztem Fülep Ferenctol, a Nemzeti Múzeum főigazgatójától, aki Uralóvánszky Alánnal együtt rendezte ezt a kiállítást:- Előfordult már a hazai muzeológia történetében, hogy a magyar nép Nemzeti Múzeumában vagy bármely más kiállításon együttesen láthatta ezeket az ereklyéket, jelvényeket és emlékeket?- Kttlön-külön igen. De még ezek között sem említhetem a Szent Jobbot. Együttesen ezek az ereklyék nem voltak láthatók soha.

Ez ennek a történelmi tárlatnak az egyik, talán a legfontosabb üzenete.

Október 15-án nyílt meg a közönség számára Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi - 095-1301 című kiállítás, amely az év végéig tart nyitva. A tárgyakat cg az emlékeket a veszprémi Bakony Múzeum, az esztergomi főszékesegyházi kincstár, a fehérvári múzeum, az Országos Levéltár, a tihanyi apátság, a fehérvári püspökség és a Szent István bazilika bocsátotta a Nemzeti Ilúzeum rendelkezésére. Külön elismerés illeti Lékai László bíboros, esztergomi érseket, aki - világi közgyűjtemény számára először - kikölcsönözte Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot.

Milyen gondolat, rendezői elv, vagy közkívánság hívta életre a magyar muzeológia történetében egyedülálló kiállítást?

Először talán az érdeklődés. Hazatérése utáni első esztendőben

közel kilencszáseser néző tekintette meg s. magyar államiság és létezésünk sugárzó jelképét, a koronát. Az István, a király című alkotás diadalátja is jelzi ezt a közakaratot. A magyar államiság keletkezésével, középkorunkkal, vagy történelmünk bármely korszakával foglalkozó irodalmi vagy históriai munkák már-már napok alatt kelnek el.

Másodszor az indokolja ezt a példa nélkül álló történelmi tárlatot, hogy láthatatlan, de mélyen kiérezhető és hallható üzenet for-