Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-07-15 / 14. szám

1985.XXII.évf.14.sz.Hazai Tudósítások

14

két tanárának, Müller Ferencnek és Rupprecht Antalnak szakmai vitája nyomán fedezték föl. A tellúr mindmáig az egyetlen olyan kémiai elem, amelyet Magyarországon fedeztek föl. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az 1794-ben megszervezett francia műszaki felsőoktatás is egyik mintájául a Selmecbányái modellt tekintette. Itt ugyanis a hallgató nemcsak demonstrációt láthatott, hanem a laboratóriumokban maga is elvégezhette a megfelelő kísérleteket.

Az intézmény egyik karaként 1808-ban megszervezték az erdészeti iskolát, amely 1846-ban főiskolai rangra emelkedett. Ekkortól a bányász-kohász képzés négyéves, az Erdészeti Akadémia hároméves főiskola. 1867-ben a Selmecbányái Akadémia magyar állami tanintézmény lett, ahol kiváló tanárok nyelvújító tevékenységének eredményeként néhány évtized alatt megszületett a magyar műszaki szaknyelv

is.

Az ősi alma mater 1919-ben Sopronba, majd 1949-ben Miskolcra települt. Joggal elmondható tehát, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Kara a maga negyedszázados hagyományával a világ legrégebbi folyamatosan működő műszaki felsőoktatási intézménye.- o -FELLENDÜLŐBEN A MAGYAR VÍZILABDASPORT?

Sok évtizeden át őrizte világelsőségét a magyar vizilabdasport. Még az utóbbi évtized mind kiegyenlítettebbé váló mezőnyében is sokáig a legjobbak egyenrangú ellenfele tudott maradni az a magyar válogatott, amely Halasi, Keserű, Szívós, Gyarmati, Markovits, Kárpáti dr. és a többi világhirü előd örökébe lépett, ám az utóbbi évek generációváltása és az újkori világklasszisok /dr. Faragó, dr. Csapó, Horkai/ külföldre szerződése után sorra következtek a nemzetközi