Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-07-15 / 14. szám

1985.XXII.évf.14. sz

Hazai Tudósítások

8- Nagy névrokonom távoli rokona vagyok. Édesapám az 1920-as években vette fel a Kossuth nevet, mert egyik dédanyám született Kossuth Mária volt, akinek nevét így nem lehetett tovább örökíteni. Édesapám számára magától értetődő volt, hogy nekem a Lajos utónevet adja.

Kossuth alezredes jelölését az új választójogi törvény tette lehetővé azzal, hogy ne csak egy terület lakói, de az ott dolgozó emberek közül is lehessen jelölni. Az intézet a budai Szilágyi Erzsébet fasorban van, a Budapest szállóhoz közel, és végül két hivatásos katona neve került a szavazólapokra.- A jelölő gyűlést intézetünk kultúrtermében tartották. Ünnepélyes volt és kellemes érzést okozott, ahogy éreztem az emberek bizalmát - emlékezik Kossuth.

A választásnál ő kapta a szavazatok többségét, és most a feladatok következnek.- Az 1200 választónak mintegy fele nyugdijas. Legtöbbjük régi lakásokban lakik, amelyek nagy részét fel kell újítani. Ránk, a tanácsra vár, hogy megállapítsuk a felújítás sorrendjét, mert csak meghatározott építőipari kapacitás áll rendelkezésre - hangsúlyozza Kossuth a legfontosabbat.

Butik több is működik ebben a fasorban, szolgáltató iparos kevesebb. Ez is egy gond, amely fejtörést okoz a tanácstagnak.

A lakóhelyi politikában való részvételét Kossuth így magyarázza:- Számomra a társadalmi tevékenység ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint munkám a Néphadseregben. Apám munkás volt, 1948-ban

őt nevezték ki az akkor államosított Szerencsi Cukorgyár első munkásigazgatójává. így a társadalmi élet iránti nyitottságot otthonról hoztam magammal.- o -!