Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-06-01 / 11. szám

1985.XXII.óvf.11.sz.Hazai Tudósítások

8- Ám éppen, mert a fia, lehet-e vajon elfogulatlan tanú?- Rengeteg emberrel beszéltem, akiicet részletesen idézek mindarra vonatkozóan, amit apám értük tett, ezt ők mondják el a könyvben, nem én, éppen azért, hogy a fiúi elfogultságnak a látszatát is kerüljem. Magam csupán a családi vonatkozások személyes hangú szerzője vagyok.- A könyv, a cím szerint, az első világháborúról is szól.- A pályakép teljessége miatt: Reviczky Imrét 1916-ban avatták fel zászlósnak, utána azonnal a frontra vezényelték, nemsokára kitüntették. Azért tartom fontosnak ezeket a tényeket, hogy bizonyítsák: Reviczky nem volt se gyáva ember, sem képzetlen katona,- Ki állította róla-, hogy az volt?- A második világháborúban is a frontra küldik, de hat hét után hazavezénylik, mint a feladatra alkalmatlant. A maguk szempontjából tulajdonképpen igazuk volt: Reviczky Imre ugyanis valóban teljesen alkalmatlan volt a népírtó hadjárat, az igazságtalan háború megvívására. Olyannyira, hogy minősítésébe ekkor bekerül a „baloldali" jelző, ami a Horthy-tisztikar bármelyik tagját illetően igen súlyos vádnak számított. Apám azonban ebből sohasem kovácsolt magának tőkét: akkor sem, amikor az 1956 előtti korszak súlyos éveiben ugyanolyan Horthy-tisztnek minősítették, mint az akkori jobboldali, németbarát mentalitású többséget.

Életmentő parancsnok- Visszatérve a második világháborús frontról: hová került?- Nagybányára, 1943-ban: az egész terület, minden észak-erdélyi munkaszolgálatos parancsnoka lett. Rs éppen így sikerült megmentenie emberek ezreit. Mintegy hatvan százalékban magyar zsidó férfiakat, negyven százalékban ugyancsak munkaszolgálatra behívott román, ruszin és délszláv nemzetiségieket, akik közül sokan magyarul sem tudtak.