Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-12-01 / 22. szám
1984.XXI.évf.22.8z Hazai Tudósítások 10 szerezte geológusi oklevelét, ásványkutatóként dolgozott a Hegyalján. Bokros érdemeket mondhat magáénak a környék nem fémes ásványi nyersanyagainak - a kaolinnak, a bentonitnak és a kvarcitnak - felkutatása és feltérképezése terén. Csakhamar a Mátra-hegység kőzettani föltérképezésével hízták meg. Egy emberöltő alatt készült el irányításával a hegység monográfiába, amely nagyszabású vulkanológiai és ércgenetikai leírás. Először Jugoszláviában, Mongóliában és Romániában végzett hivatalos megbízás alapján földtani tanulmányokat. Nemsokára aagnezitszakértőként Törökországba küldték. Innen Iránba került-, ahol két ízben végzett rézércfeltáró munkálatokat. Varga Gyulának módjában állt többször is tanulmányozni az olasz vulkánokat-, s halála előtt még eljutott a Kanári-szigetekre is. Ezek az utazások kisérték és keretezték sajátos vulkanológiai szenvedélyét, amely végül is minden másnál jobban hozzásegítette, hogy szakmai tudását világszerte elismerjék. Szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányozta Izland vulkáni jelenségeit. Varga Gyula 1967- ben fogott az ottani vulkánok rendszeres tanulmányozásához, s bár gazdag tapasztalatokkal tért vissza számos helyszini vizsgálatáról, amelyeket a magyar vulkanológia kitünően tudott hasznosítani a hazai kutatásban, ez a másfél évtizedes kitartó munkálkodás mégis önmagában hordozza értelmét és magyarázatát. Varga Gyulát rabul ejtette a természet romboló és építő tevékenységének körforgása, amelynek tanulmányozására a sziget 120 kialudt és 30 ma is működő vulkánja változatos megfigyelési alkalmakat kínált. A magyar tudós megfordult a legismertebb vulkánnál, a Heklánál, de a nevezetes Laki-hasadéknál is. Az innen kitörő lávaár már a történeti időkben töltötte fel a közeli Skaftá folyó völgyét, elpusztította a sziget állatállományának jelentős részét, menekülésre késztetve a lakosságot.
