Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-11-15 / 21. szám
1984-.XXI.evf .21. sz Hazai Tudósítások 6 "Első Pécsi Czement, Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára" címen jegyeztette be üzemét 1868-ban. Ezt követően kezdte meg a díszedények gyártását, melyek hamarosan versenyre keltek a monarchia ipgymúltú gyárainak termékeivel. Az első nagy sikert az 1873-as Bécsi Világkiállítás hozta meg Zsolnay Vilmos és a porcelángyár számára. Itt mutatták be először barna és kék raázú, úgynevezett reneszánsz, valamint kobalt díszítésű magyar korsóikat, antik római vázák után készült díszedényeiket. A bemutatkozást számos külföldi megrendelés követte. Egy év múlva készült el a gyár első étkészlete. Zsolnay elsősorban nagyméretű vázákat díszített kobaltrajzú, úgynevezett őserdőmotívumokkal, flowingnak nevezett festői eljárással. 1873-ben már annyi külföldi megrendelést kapott a gyár, hogy Zsolnaynak a városi házában is ki kellett alakítania festőműhelyt. A kereskedelmi ügyek intézésében fia, Miklós is segített. A művészi tervezésben, az alapanyag-kísérletekben pedig részt vettek lányai, Teréz és Júlia. Teréz a magyaros, népi hagyományokat elevenítette fel ma is méltán csodált dísztárgyain, Júlia elsősorban a japán és a török-perzsa motivumkincs elemeit alkalmazta. E korszak kiváló művésze volt még Klein Ármin és az osztrák származású Kaldeway Kelemen is. Alig több mint egy évtized alatt a pécsi kerámiagyártás magas művészi színvonalra emelkedett. Olyan fajansz alapanyagot sikerült előállítaniuk, amely technológiájában minden eddigit felülmúlt. A díszítés módja ugyancsak Zsolnay Vilmos találmánya volt. A Zsolnaykerámiák egyesítik magukban a porcelán- és a fajansztechnika előnyeit» így a díszítés is gazdagabb lehetett. A kar kerámiaszakértői a világon egyedülállónak minősítették a magas hőfokú tűzön égetett relief-zománcot. Ilyen tökéletes kivitelű dísztárgyakkal szerepeltek az 1878-as Párizsi Világkiállításon, ahol Grand Prix-t nyertek, Zsolnay Vilmost pedig a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki.
