Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-11-15 / 21. szám
1984.XXI.évf.21.sz. Hazai Tudósítások 4 bauxit hazai feldolgozása azonban csak 1934-ben indult meg a mosonmagyaróvári timföldgyárban. Az ott előállított timföld kohósítása 1935 elejétől a csepeli elektrolízis üzemben történt. 1945-ig az ország felszabadulásáig azonban a kitermelt bauxit 95 százaléka feldolgozatlan ércként került értékesítésre. Itthon évente 1 millió tonna bauxitot bányászva is csak 2100 tonna timföldet, 1000 tonna fém alumíniumot és 6500 tonna félgyártmányt állítottak elő. A felszabadulás után a bauxitbányászat termelésének növelését a hazai alumíniumipar fejlesztésének üteme határozta meg. Az Almásfüzitőn 1944-ben felépült timföldgyár a tulajdonképpeni termelést 1950-ben kezdte meg. Ajkán két timföldgyár működik. Az egyik még 1942-ben épült, a másik, amely minden szempontból a kor színvonalán áll, 1972-ben állt üzembe. A timföldgyárakban történő folyamatos modernizálás az összes hazai gyár technológiáját a világ élvonalába emelte. Magyarország energiahordozókban szegény, így az alumíniumipar fejlesztésének legkritikusabb pontja az alumínium-kohászat. A felszabadulást követően először Csehszlovákiával és Lengyelországgal jöttek létre alumíniumkohászati megállapodások. Az 1962-ben megkötött szovjet-magyar alumíniumipari egyezmény jelentette a legnagyobb fejlődési lehetőséget. Az 1985 végéig szóló szerződés alapján a szovjet fél évente 330 ezer tonna timföld bérkohósítását végzi. Az 1990-ig meghosszabbított, kibővített egyezmény szerint Magyarország évente 530 ezer tonna timföldet és 5000 tonna félgyártmányt küld a Szovjetunióba, és cserében 205 ezer tonna alumíniumtömböt kap. Az elszámolás alapja a timföld,illetve a tömb-alumínium világpiaci ára. Az alumíniumipar fejlesztésében a legnagyobb áttörést az 1970- ben indított és 1983 végéig sikeresen befejeződött központi fejlesztési program hozta, amely a viszonylag nagy mennyiségben rendelke
