Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-08-15 / 15-16. szám
1984.XXI.évf.15-16. sz.Hazai Tudósítások 13 Három pályaudvar volt már tehát a magyar főváros területén, amikor 1868. április 5-i ülésén a képviselőház utasította a Közmunka és Közlekedési Minisztériumot egy pesti központi pályaudvar építési tervének és költségvetésének elkészítésére. Három évvel később, a javasolt három változat közül azt fogadták el a legfőbb szervek, amely a majdani pályaudvar helyszínét az akkori Pesttől kissé távolabbra, a Kerepesi és Csömöri utak által határolt területre - vagyis a mai helyszínre - tette. 1872. január 25-én a képviselőház megtárgyalta és jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek 1. paragrafusa kimondta: "A Budapesten létező vasúti indóházak összeköttetése céljából egy gőzmozdonyú vasútnak és az e vasút számára szükséges lánczhidnak, nemkülönben egy rendezési és egy személyielvételi pályaudvarnál: a bemutatott tervek szerint, a Csepel szigeti szárnyvonal kihagyásával, az állam költségén létesítendő építése elrendeltetik”. A Duna-híd - végül nem lánchídként - 1877. októberére készült el, s ezután meggyorsultak a csatlakozó vasútvonal építésének munkálatai is. 1882-ben hozzáláttak a pályaudvar - vagy ahogy akkortájt hívták: az indóház - építéséhez, Rochlitz Gyula /1827-1886/, a szabadságharc egykori századosa, az Államvasutak főfelügyelőjének tervei alapján. A vasszerkezetet Feketeházy János /1842-1927/ elképzelései szerint alakították ki; az ő nevéhez fűződik egyébként a mai Szabadság-hídnak és az Operaház tetőszerkezetének a terve is. 1884. augusztus 16-án adták át adták át a mai Keleti pályaudvart, azaz a "Központi személyszállító indóházat" amely abban az időben Kurópa egyik legnagyobb fejpályaudvara volt. Maga a pályaudvar 1,5, vágányhálózata pedig 26 kilométer hosszúságú. A főépület alapterülete 16 ezer 800 négyzetméter, a fedett csarnok 180 méter hosszú és 42 méter széles, legmagasabb pontja 43 méter. A pályaudvar megvilágítása a maga korában világszenzáció volt: 70 darab, egyenként 8000 gyertya fényének megfelelő ivlámpa - a Ganz-gyár mérnöke, a transzformátor három magyar feltalálójának egyike:
